Ilyen lesz a 2016-os érettségi: a legfontosabb infók egy helyen

Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a tavaszi érettségiről: mikor kezdődnek a vizsgák, milyen tárgyakból tehettek emelt szintű érettségit?

  • Eduline
Túry Gergely

Mikor kezdődik a májusi érettségi?

A tavaszi érettségi szezon az írásbeli vizsgákkal, 2016. május 2-án kezdődik, aznap magyarból fogtok érettségizni, majd 3-án matekból, 4-én történelemből, 5-én angolból, 6-án pedig németből vizsgázhattok. Az utolsó írásbeli május 24-én lesz.

A szóbeli érettségi vizsgákat 2016. június 2-től 24-ig tartják, az emelt szintű vizsgákat június 2-9-ig, a középszintűeket pedig június 13-24-ig. A 2015/2016-os tanév legfontosabb dátumait itt találjátok.

Nem minden tárgyból lehet emeltezni

2015-ben is csak olyan tárgyakból tehettek emelt szintű érettségit, amelyből pontot számolnak az egyetemi-főiskolai felvételin, és létezik belőle emelt szintű érettségi vizsga. A teljes listát itt nézhetitek meg.

A témakörök

Nyilvánosságra hozták a közép- és emelt szintű informatikaérettségi témaköreit és a szoftverlistákat, illetve az informatikai alapismeretek, a mozgóképkultúra és médiaismeret, az ember- és társadalomismeret, etika, az emberismeret és etika, a társadalomismeret, a gazdasági ismeretek, utazás és turizmus, biológia, fizika, földrajz, kémia és a katonai alapismeretek tárgyak szóbeli témaköreit és projekttémáit, valamint a közép- és emelt szintű testnevelésvizsga részleteit. Itt találjátok a részleteket.

Ezeken a szakokon kötelező az emelt szintű érettségi

Több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen is elvárás az emelt szintű érettségi. Természetesen ilyenkor jár többletpont, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. A szakok listájáért kattintsatok ide.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.