Már az idei keresztféléves felvételin is a 2012-től érvényes új szabályok szerint kell kiszámítani a többlet- és tanulmányi pontszámot: az emelt szintű érettségi 40 helyett 50 pontot ér, 240 pont alatt pedig senkit nem vehetnek fel az egyetemek és főiskolák.
A legfontosabb változás, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy eredményeit is figyelembe kell venni a tanulmányi pontok számításakor. Eddig a végzős középiskolások dönthették el, hogy a négy kötelező mellett melyik tantárgy év végi jegyét adják hozzá felvételi pontszámukhoz. A jelentkezők a fizika, a kémia, a földrajz, a biológia és a természettudomány közül választhatnak, a tizenkettedik mellett a tizenegyedik év végén kapott érdemjegyet is pontokra kell váltaniuk. Hogyan változnak az érettségi szabályai a következő években? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Több pont jár az emelt szintű érettségiért
A többletpontok rendszere is változik, az eddigi nyolcvan helyett száz pluszpontot lehet majd szerezni. Ez azt jelenti, hogy nem 400+80, hanem 400+100 lesz a maximális pontszám - igaz, 2011-ben egyetlen alap- vagy osztatlan szakhoz sem volt szükség ennyire. A 2011-es ponthatárokat itt nézheted meg.
Az emelt szintű érettségiért járó többletpontok mértéke 40-ről 50-re emelkedik. Mivel legfeljebb két emelt szintű érettségivel lehet többletpontot gyűjteni, ez azt jelenti, hogy kitűnő tanulmányi eredménnyel nyelvvizsga nélkül is meg lehet szerezni a maximális 500 pontot.
240 pont alatt senki nem juthat be egyetemre, főiskoláraEmelkedik a minimum pontszám is, az idei keresztféléves felvételin és 2012-től alapképzésre, egységes és osztatlan képzésre már csak azokat vehetik fel az egyetemek és főiskolák, akiknek összpontszáma az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de más jogcímen kapott többletpontok nélkül eléri a 240-et. |
eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
