Így változnak a felvételi pontszámítás szabályai 2012-től

Már az idei keresztféléves felvételin is a 2012-től érvényes új szabályok szerint kell kiszámítani a többlet- és tanulmányi pontszámot: az emelt szintű érettségi 40 helyett 50 pontot ér, 240 pont alatt pedig senkit nem vehetnek fel az egyetemek és főiskolák.

  • Eduline

A legfontosabb változás, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy eredményeit is figyelembe kell venni a tanulmányi pontok számításakor. Eddig a végzős középiskolások dönthették el, hogy a négy kötelező mellett melyik tantárgy év végi jegyét adják hozzá felvételi pontszámukhoz. A jelentkezők a fizika, a kémia, a földrajz, a biológia és a természettudomány közül választhatnak, a tizenkettedik mellett a tizenegyedik év végén kapott érdemjegyet is pontokra kell váltaniuk. Hogyan változnak az érettségi szabályai a következő években? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Pontváró buli idén júliusban a Millenárison. Jövőre már nehezebb lesz bekerülni egyetemre, főiskolára
Stiller Ákos

Több pont jár az emelt szintű érettségiért

A többletpontok rendszere is változik, az eddigi nyolcvan helyett száz pluszpontot lehet majd szerezni. Ez azt jelenti, hogy nem 400+80, hanem 400+100 lesz a maximális pontszám - igaz, 2011-ben egyetlen alap- vagy osztatlan szakhoz sem volt szükség ennyire. A 2011-es ponthatárokat itt nézheted meg.

Az emelt szintű érettségiért járó többletpontok mértéke 40-ről 50-re emelkedik. Mivel legfeljebb két emelt szintű érettségivel lehet többletpontot gyűjteni, ez azt jelenti, hogy kitűnő tanulmányi eredménnyel nyelvvizsga nélkül is meg lehet szerezni a maximális 500 pontot.

240 pont alatt senki nem juthat be egyetemre, főiskolára

Emelkedik a minimum pontszám is, az idei keresztféléves felvételin és 2012-től alapképzésre, egységes és osztatlan képzésre már csak azokat vehetik fel az egyetemek és főiskolák, akiknek összpontszáma az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de más jogcímen kapott többletpontok nélkül eléri a 240-et.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna