Nincs elég pénz a román állam munkaügyi alapjában ahhoz, hogy álláskeresési segélyt utaljanak azoknak a diákoknak, akik megbuktak az érettségin.
A kormány idén 22,6 millió eurót különített el a középiskolát vagy egyetemet végzett munkanélküli pályakezdők juttatásaira – írja a
. Ahhoz, hogy az idei –
– érettségin elbukott diákok megkapják a havi 250 lejes munkanélküli segélyt, legalább három munkaadótól kell igazolást kérniük arról, hogy jelentkeztek a meghirdetett munkákra, de végül egyiket sem kapták meg.
Ha mind a 110 ezer bukott középiskolás bejelentkezne a romániai munkaügyi központokba, az államnak több mint 40 millió euróra lenne szüksége a juttatások kifizetésére. Az idei 22,6 millió euróból május végéig 3,4 millió eurót már elköltöttek, vagyis az állás nélkül maradt végzősöknek 19, 2 millió euró maradna.
Egymilliárd eurót bukott Románia
A romániai napilapok már szerdán arról írtak, hogy az országban komoly gazdasági és társadalmi problémákat okoz az idei érettségi. A bukaresti Új Magyar Szó szerint jelenleg húszezerrel több államilag finanszírozott egyetemi hely van, mint ahány tizenkettedikesnek sikerült az érettségije, ezért a felsőoktatási intézmények akut diákhiánnyal küzdhetnek a következő tanévben – még akkor is, ha ősszel újabb felvételit hirdethetnek.
A Ziarul Financiar számítása szerint körülbelül egymilliárd eurós veszteséget jelent az ország számára a mintegy száztízezer elbukott érettségiző. Ennyit tesznek ki ugyanis az oktatáshoz kötődő költségek, például a beiskolázási díjak, a fizetések utáni adók, az egyetemistákhoz kapcsolható fogyasztási bevételek. Az állam az elmúlt négy évben mintegy 480 millió eurót költött az idei érettségizők oktatására és a vizsga megszervezésére, így a 44,47 százalékos sikerarány további 240 millió eurós veszteséget jelent.
eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
