Több mint százezer diák kerül utcára: se érettségi, se munkanélküli segély

Nincs elég pénz a román állam munkaügyi alapjában ahhoz, hogy álláskeresési segélyt utaljanak azoknak a diákoknak, akik megbuktak az érettségin.

  • Eduline
Egymilliárd eurót költöttek a diákok oktatására
Végel Dániel
A kormány idén 22,6 millió eurót különített el a középiskolát vagy egyetemet végzett munkanélküli pályakezdők juttatásaira – írja a manna.ro. Ahhoz, hogy az idei – siralmas eredményekkel zárult – érettségin elbukott diákok megkapják a havi 250 lejes munkanélküli segélyt, legalább három munkaadótól kell igazolást kérniük arról, hogy jelentkeztek a meghirdetett munkákra, de végül egyiket sem kapták meg.

Ha mind a 110 ezer bukott középiskolás bejelentkezne a romániai munkaügyi központokba, az államnak több mint 40 millió euróra lenne szüksége a juttatások kifizetésére. Az idei 22,6 millió euróból május végéig 3,4 millió eurót már elköltöttek, vagyis az állás nélkül maradt végzősöknek 19, 2 millió euró maradna.

Egymilliárd eurót bukott Románia

A romániai napilapok már szerdán arról írtak, hogy az országban komoly gazdasági és társadalmi problémákat okoz az idei érettségi. A bukaresti Új Magyar Szó szerint jelenleg húszezerrel több államilag finanszírozott egyetemi hely van, mint ahány tizenkettedikesnek sikerült az érettségije, ezért a felsőoktatási intézmények akut diákhiánnyal küzdhetnek a következő tanévben – még akkor is, ha ősszel újabb felvételit hirdethetnek.

A Ziarul Financiar számítása szerint körülbelül egymilliárd eurós veszteséget jelent az ország számára a mintegy száztízezer elbukott érettségiző. Ennyit tesznek ki ugyanis az oktatáshoz kötődő költségek, például a beiskolázási díjak, a fizetések utáni adók, az egyetemistákhoz kapcsolható fogyasztási bevételek. Az állam az elmúlt négy évben mintegy 480 millió eurót költött az idei érettségizők oktatására és a vizsga megszervezésére, így a 44,47 százalékos sikerarány további 240 millió eurós veszteséget jelent.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.