Majdnem minden diák elbukott az érettségin, vizsgálatot indítanak Romániában

A diákok több mint kétharmadát kizárták az érettségiről az egyik Hunyad megyei gimnáziumban. A puskázáson kapott középiskolások az új romániai szabályok alapján 2012 őszén vizsgázhatnak újra, így lecsúsznak az egyetemi felvételiről is.

  • Eduline
Százötvenkilenc diák közül száztizenegyen voltak kénytelenek félbehagyni az írásbeli érettségit az algyógyi középiskolában. A Hunyad megyei tanfelügyelőség és az oktatási minisztérium munkatársai szúrópróbaszerűen ellenőrizték az intézményben szervezett vizsgát: az egyik teremben nyolc végzőst kaptak puskázáson, míg egy másik teremben szinte minden diáknál ott volt a megoldás.

A manna.ro információi szerint az érettségizők nagyon tartottak a matematikaérettségi feladataitól, negyven-hatvan százalékuk ugyanis gyengén teljesített a próbaérettségin. A Mediafax hírügynökség úgy tudja, egy névtelen telefonáló mondta el a tanfelügyelőségen dolgozóknak, hogy az Alexandru Borza középiskolában valaki kitöltötte a tesztet, majd odaadta a vizsgázóknak. Az oktatási tárca vizsgálatot indított. Kamerával figyelik az érettségizőket Romániában - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Lebuktak a puskázók. 2012 őszén vizsgázhatnak újra matematikából

Ezzel Hunyad megye vette át a „vezetést” a romániai Mehedintitől, az eddigi adatok alapján ugyanis ott bukott le a legtöbb – harminchárom – puskázó diák. A sorban Bukarest következik huszonkilenc, majd Konstanca megye tizenkilenc kizárt érettségizővel.

Daniel Funeriu oktatási miniszter tavasszal kérte arra a tanfelügyelőségeket, hogy az érettségit szervező középiskolákban – ahol lehetőség van rá – szereltessenek fel térfigyelő kamerákat, így a tanárok jobban szemmel tarthatják a vizsgázókat. A tárcavezető szerint azért kell kizárni a vizsgákról a puskázókat, mert így végre mindenki komolyan veszi majd az érettségit. Az elmúlt évek legnagyobb érettségi botrányairól bővebben itt olvashatsz.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.