Németérettségi: az Oktatási Hivatal szerint nem hibáztak a feladatok összeállítói

Nem tartja teljesíthetetlennek a középszintű németérettségi hallás utáni szövegértés utolsó feladatát az Oktatási Hivatal, bár a tesztet összeállító bizottság azt elismerte, hogy a kérdésekre csak az tudott helyes választ adni, aki legalább B1-es, vagyis a középfoknál eggyel alacsonyabb tudással rendelkezik.

  • Eduline

„Egy eredeti, oktatási célra készült interjúfelvétel, amely a vásárláshoz kapcsolódó mindennapi eseményről szól, az akusztikai minősége kifogástalan. Egy 18 éves vizsgázónak az egy valós élethelyzet, hogy vásárol, és odafigyel a szavatossági időre” – ezt a választ adta a középszintű németérettségi feladatsorát összeállító bizottság az eduline kérdésére. A pénteki írásbeli vizsga után több tucat érettségiző jelezte, hogy a hallás utáni szövegértés tesztjéhez kapcsolódó egyik hanganyag értelmezhetetlen volt – a szöveg felolvasója túl gyorsan, már-már hadarva beszélt, ráadásul sokak szerint furcsa akcentusa is volt. A pénteki középszintű németérettségi feladatsorát és a hivatalos megoldásokat itt találod.

A vizsgázók a Facebookon is létrehoztak egy csoportot: azt szeretnék elérni, hogy ezt a vizsgarészt minden középiskolában ismételjék meg, vagy a feladatért járó pontokat ne számítsák bele az összpontszámba. Nem sok esélyük van arra, hogy mindezt elérjék – az Oktatási Hivatal válasza szerint a feladat témája és „megérthetősége” is megfelelt az előírásoknak.

A középszintű németérettségi két nyelvi szintet fog át, az A2-t és a B1-et, a tétel-összeállító bizottság szerint a hallás utáni szövegértés harmadik feladata nem nehezebb ennél. „Az azonban természetes, hogy csak a B1 szint felső sávjának elvárásait teljesítő vizsgázó tudta megoldani. Összehasonlítva az emelt szintű érettségi követelményével itt nem kellett a gondolatmenetet részleteiben megérteni egyik kérdés megválaszolásához sem, nem kellett következtetni a beszélők álláspontjára, érzelmeire vagy egymáshoz való viszonyára” – írják.

Az Oktatási Hivatal szerint az írásbeli érettségi feladatsorokat "sokéves középiskolai tanítási gyakorlattal rendelkező pedagógusokból álló bizottságok" készítik el, a feladatokat több lépcsőben lektorálják, ellenőrzik. Ezek után a feladatsor bekerül abba a "tételkészletbe", amelyből kisorsolják azt az egy tesztet, amely az adott vizsgaidőszakban a diákok elé kerül. „A többlépcsős szakmai ellenőrzés garantálja, hogy készletben lévő feladatlapok mindegyike egyformán megfelel az érettségi vizsgakövetelményeknek. Nyilvánvalóan nincs két egyforma feladatlap, ám az, hogy egy adott időszakban melyiket használják fel, abban kizárólag a véletlen játszik szerepet” – írják.

eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.