Nem tartja teljesíthetetlennek a középszintű németérettségi hallás utáni szövegértés utolsó feladatát az Oktatási Hivatal, bár a tesztet összeállító bizottság azt elismerte, hogy a kérdésekre csak az tudott helyes választ adni, aki legalább B1-es, vagyis a középfoknál eggyel alacsonyabb tudással rendelkezik.
„Egy eredeti, oktatási célra készült interjúfelvétel, amely a vásárláshoz kapcsolódó mindennapi eseményről szól, az akusztikai minősége kifogástalan. Egy 18 éves vizsgázónak az egy valós élethelyzet, hogy vásárol, és odafigyel a szavatossági időre” – ezt a választ adta a középszintű németérettségi feladatsorát összeállító bizottság az eduline kérdésére. A pénteki írásbeli vizsga után több tucat érettségiző jelezte, hogy a hallás utáni szövegértés tesztjéhez kapcsolódó egyik hanganyag értelmezhetetlen volt – a szöveg felolvasója túl gyorsan, már-már hadarva beszélt, ráadásul sokak szerint furcsa akcentusa is volt. A pénteki középszintű németérettségi feladatsorát és a hivatalos megoldásokat itt találod.
A vizsgázók a Facebookon is létrehoztak egy csoportot: azt szeretnék elérni, hogy ezt a vizsgarészt minden középiskolában ismételjék meg, vagy a feladatért járó pontokat ne számítsák bele az összpontszámba. Nem sok esélyük van arra, hogy mindezt elérjék – az Oktatási Hivatal válasza szerint a feladat témája és „megérthetősége” is megfelelt az előírásoknak.
A középszintű németérettségi két nyelvi szintet fog át, az A2-t és a B1-et, a tétel-összeállító bizottság szerint a hallás utáni szövegértés harmadik feladata nem nehezebb ennél. „Az azonban természetes, hogy csak a B1 szint felső sávjának elvárásait teljesítő vizsgázó tudta megoldani. Összehasonlítva az emelt szintű érettségi követelményével itt nem kellett a gondolatmenetet részleteiben megérteni egyik kérdés megválaszolásához sem, nem kellett következtetni a beszélők álláspontjára, érzelmeire vagy egymáshoz való viszonyára” – írják.
| Az Oktatási Hivatal szerint az írásbeli érettségi feladatsorokat "sokéves középiskolai tanítási gyakorlattal rendelkező pedagógusokból álló bizottságok" készítik el, a feladatokat több lépcsőben lektorálják, ellenőrzik. Ezek után a feladatsor bekerül abba a "tételkészletbe", amelyből kisorsolják azt az egy tesztet, amely az adott vizsgaidőszakban a diákok elé kerül. „A többlépcsős szakmai ellenőrzés garantálja, hogy készletben lévő feladatlapok mindegyike egyformán megfelel az érettségi vizsgakövetelményeknek. Nyilvánvalóan nincs két egyforma feladatlap, ám az, hogy egy adott időszakban melyiket használják fel, abban kizárólag a véletlen játszik szerepet” – írják. |
eduline
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
