Németérettségi: az Oktatási Hivatal szerint nem hibáztak a feladatok összeállítói

Nem tartja teljesíthetetlennek a középszintű németérettségi hallás utáni szövegértés utolsó feladatát az Oktatási Hivatal, bár a tesztet összeállító bizottság azt elismerte, hogy a kérdésekre csak az tudott helyes választ adni, aki legalább B1-es, vagyis a középfoknál eggyel alacsonyabb tudással rendelkezik.

  • Eduline

„Egy eredeti, oktatási célra készült interjúfelvétel, amely a vásárláshoz kapcsolódó mindennapi eseményről szól, az akusztikai minősége kifogástalan. Egy 18 éves vizsgázónak az egy valós élethelyzet, hogy vásárol, és odafigyel a szavatossági időre” – ezt a választ adta a középszintű németérettségi feladatsorát összeállító bizottság az eduline kérdésére. A pénteki írásbeli vizsga után több tucat érettségiző jelezte, hogy a hallás utáni szövegértés tesztjéhez kapcsolódó egyik hanganyag értelmezhetetlen volt – a szöveg felolvasója túl gyorsan, már-már hadarva beszélt, ráadásul sokak szerint furcsa akcentusa is volt. A pénteki középszintű németérettségi feladatsorát és a hivatalos megoldásokat itt találod.

A vizsgázók a Facebookon is létrehoztak egy csoportot: azt szeretnék elérni, hogy ezt a vizsgarészt minden középiskolában ismételjék meg, vagy a feladatért járó pontokat ne számítsák bele az összpontszámba. Nem sok esélyük van arra, hogy mindezt elérjék – az Oktatási Hivatal válasza szerint a feladat témája és „megérthetősége” is megfelelt az előírásoknak.

A középszintű németérettségi két nyelvi szintet fog át, az A2-t és a B1-et, a tétel-összeállító bizottság szerint a hallás utáni szövegértés harmadik feladata nem nehezebb ennél. „Az azonban természetes, hogy csak a B1 szint felső sávjának elvárásait teljesítő vizsgázó tudta megoldani. Összehasonlítva az emelt szintű érettségi követelményével itt nem kellett a gondolatmenetet részleteiben megérteni egyik kérdés megválaszolásához sem, nem kellett következtetni a beszélők álláspontjára, érzelmeire vagy egymáshoz való viszonyára” – írják.

Az Oktatási Hivatal szerint az írásbeli érettségi feladatsorokat "sokéves középiskolai tanítási gyakorlattal rendelkező pedagógusokból álló bizottságok" készítik el, a feladatokat több lépcsőben lektorálják, ellenőrzik. Ezek után a feladatsor bekerül abba a "tételkészletbe", amelyből kisorsolják azt az egy tesztet, amely az adott vizsgaidőszakban a diákok elé kerül. „A többlépcsős szakmai ellenőrzés garantálja, hogy készletben lévő feladatlapok mindegyike egyformán megfelel az érettségi vizsgakövetelményeknek. Nyilvánvalóan nincs két egyforma feladatlap, ám az, hogy egy adott időszakban melyiket használják fel, abban kizárólag a véletlen játszik szerepet” – írják.

eduline

Hozzászólások

Túlélték a kényszerszünetet az Erasmus-kapcsolatok: így készülnek az egyetemek a program visszatérésére

A többéves kizárás ellenére sem szakadtak meg a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatai, így az Erasmus+ újraindulásakor nem kell mindent a nulláról kezdeniük. A modellváltó intézmények hallgatói közül néhányan már az őszi félévben külföldre utazhatnak, a hosszabb tanulmányutak visszatérésére azonban több helyen még várni kell. Megkérdeztük az érintett egyetemeket és a minisztériumot, mikor indulhatnak az első hallgatók.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.