Nem tartja teljesíthetetlennek a középszintű németérettségi hallás utáni szövegértés utolsó feladatát az Oktatási Hivatal, bár a tesztet összeállító bizottság azt elismerte, hogy a kérdésekre csak az tudott helyes választ adni, aki legalább B1-es, vagyis a középfoknál eggyel alacsonyabb tudással rendelkezik.
„Egy eredeti, oktatási célra készült interjúfelvétel, amely a vásárláshoz kapcsolódó mindennapi eseményről szól, az akusztikai minősége kifogástalan. Egy 18 éves vizsgázónak az egy valós élethelyzet, hogy vásárol, és odafigyel a szavatossági időre” – ezt a választ adta a középszintű németérettségi feladatsorát összeállító bizottság az eduline kérdésére. A pénteki írásbeli vizsga után több tucat érettségiző jelezte, hogy a hallás utáni szövegértés tesztjéhez kapcsolódó egyik hanganyag értelmezhetetlen volt – a szöveg felolvasója túl gyorsan, már-már hadarva beszélt, ráadásul sokak szerint furcsa akcentusa is volt. A pénteki középszintű németérettségi feladatsorát és a hivatalos megoldásokat itt találod.
A vizsgázók a Facebookon is létrehoztak egy csoportot: azt szeretnék elérni, hogy ezt a vizsgarészt minden középiskolában ismételjék meg, vagy a feladatért járó pontokat ne számítsák bele az összpontszámba. Nem sok esélyük van arra, hogy mindezt elérjék – az Oktatási Hivatal válasza szerint a feladat témája és „megérthetősége” is megfelelt az előírásoknak.
A középszintű németérettségi két nyelvi szintet fog át, az A2-t és a B1-et, a tétel-összeállító bizottság szerint a hallás utáni szövegértés harmadik feladata nem nehezebb ennél. „Az azonban természetes, hogy csak a B1 szint felső sávjának elvárásait teljesítő vizsgázó tudta megoldani. Összehasonlítva az emelt szintű érettségi követelményével itt nem kellett a gondolatmenetet részleteiben megérteni egyik kérdés megválaszolásához sem, nem kellett következtetni a beszélők álláspontjára, érzelmeire vagy egymáshoz való viszonyára” – írják.
| Az Oktatási Hivatal szerint az írásbeli érettségi feladatsorokat "sokéves középiskolai tanítási gyakorlattal rendelkező pedagógusokból álló bizottságok" készítik el, a feladatokat több lépcsőben lektorálják, ellenőrzik. Ezek után a feladatsor bekerül abba a "tételkészletbe", amelyből kisorsolják azt az egy tesztet, amely az adott vizsgaidőszakban a diákok elé kerül. „A többlépcsős szakmai ellenőrzés garantálja, hogy készletben lévő feladatlapok mindegyike egyformán megfelel az érettségi vizsgakövetelményeknek. Nyilvánvalóan nincs két egyforma feladatlap, ám az, hogy egy adott időszakban melyiket használják fel, abban kizárólag a véletlen játszik szerepet” – írják. |
eduline
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
