Informatikaérettségi: milyen lesz az idei gyakorlati vizsga?

Kedden az emelt szintű informatikavizsgával folytatódik a 2010. májusi érettségi időszak: több mint 1100 diák jelentkezett a gyakorlati vizsgára, tizenketten az angol nyelvű feladatsort oldják meg.

  • Eduline

Az emelt szintű gyakorlati vizsga 240 perces, a középiskolások összesen 120 pontot szerezhetnek meg a helyes megoldásokkal. A feladatsorok tematikájában a szövegszerkesztés, a prezentáció, a grafika, a weblapkészítés, a táblázatkészítés, az adatbázis-kezelés, az algoritmizálás és az adatmodellezés szerepel. 

Több mint 1100 végzős középiskolás érettségizik kedd délelőtt informatikából

Ilyen volt a 2010 őszi feladatsor

A 2010-es őszi érettségin a diákoknak egy weblapot kellett készíteniük egy központilag meghatározott minta és leírás alapján, az oldalnak a vakok és látássérültek írásrendszerét, a Braille-írást kellett bemutatnia. Emellett nyilvántartást kellett készíteni egy utazási iroda számára, adatbázist a kiadott forintérmékről, sőt a vizsgázóknak egy programot is kellett írniuk, amely előre megadott betűkből anagrammákat készít.

Itt találjátok a 2010 őszi érettségi feladatsorait és a hivatalos javítási útmutatót

A 2010 őszi emelt szintű informatikaérettségi gyakorlati vizsgájának kérdései

A 2010 őszi emelt szintű informatikaérettségi gyakorlati vizsgájának hivatalos megoldókulcsa

Biztonsági tanácsok, hogy ne vesszenek el a megoldások

A gyakorlati vizsgán elkészített munkákat a feladatlapon található azonosítóval megegyező nevű könyvtárba kell elmenteni – a szaktanárok ugyanis csak azokat a megoldásokat értékelhetik, amelyek a megadott könyvtárban vannak, de azt is érdemes ellenőrizni, hogy az elmentett fájlokat meg lehet-e nyitni. A vizsga végén a feladatlap első oldalára kell felírni az elmentett fájlok számát, azok nevét, illetve azt is be kell jelölni, hogy milyen operációs rendszeren dolgozol.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.