Ilyen volt a németérettségi: kétesélyes az egyik nyelvtani feladat megoldása

Megbukni idén is szinte lehetetlen a középszintű németérettségin, de több olyan feladat is volt a pénteki írásbelin, amely nehezebb volt a megszokottnál. Az eduline-nak nyilatkozó nyelvtanárok szerint összesen egy nyelvtani kérdés volt, amelyre több választ is lehetett adni – kérdés az, hogy a holnap reggel megjelenő hivatalos javítókulcsban melyik szerepel majd.

  • Eduline
A középszintű németérettségi feladatait és a nem hivatalos megoldásokat itt találjátok:

Olvasott szöveg értése (1. rész)

Nyelvhelyesség (2. rész)

Íráskészség (4. rész)

„Változó nehézségű feladatok voltak az idei középszintű németérettségin, de a legkönnyebb feladatok megoldásával meg lehetett szerezni annyi pontot, amennyi elég az érvényes írásbelihez” – mondta Dávid Ágnes, az Euroexam Nyelvvizsga Központ tanára. „Az egyes vizsgarészek első feladatai kifejezetten könnyűek voltak, a második feladatot mindegyik részben meg lehetett oldani B1-es, vagyis az alapfoknak megfelelő tudással, a hármas feladat azonban mind a nyelvtani, mind a szövegértési tesztben nehezebb volt” – tette hozzá.

A nyelvtanár szerint mindez azért meglepő, mert a nyelvi érettségi nem tartozik az ún. versenyvizsgák közé, amelyeket különböző tudásszintet igénylő feladatokból állítanak össze – ilyen volt korábban például az egyetemi felvételi.

Íráskészség: egy könnyű, két nehezebb feladat

Az írásbeli érettségi negyedik, íráskészséget vizsgáló részében az első feladatot kifejezetten könnyűnek nevezte az Euroexam Nyelvvizsga Központ tanára: a diákoknak egy emailt kellett megfogalmazniuk, amelyben leírják, hogy mi történt velük az előző héten. „A második témánál a feladatkészítők nagyon sok irányítási szempontot adtak meg, ezeket bele kellett préselni a szövegbe, nem lehetett szabadon írni” – magyarázta. Dávid Ágnes szerint mindössze egy olyan - nyelvtani - feladat volt, amelynél több megoldás is elfogadható – a kérdés az, hogy mi szerepel majd a szombat reggel megjelenő hivatalos javítókulcsban.

Gáspár Gábor

Szövegértés, fogalmazás és nyelvtan: ilyen a feladatsor

A német nyelv írásbeli érettségi vizsgája mindkét szinten négy részből állt. Középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc volt, amelyből az első rész, az "olvasott szöveg értése" 60 perces, a második rész, a "nyelvhelyesség" feladatsorának megoldására 30 percet kaptak a diákok. Az ezt követő szünet után a 30 perces "hallott szöveg értése" vizsgarész következett, végül az "íráskészség" feladatsora - ez utóbbit 60 perc alatt kellett megoldani.

Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc volt. A vizsgán ugyanezek a vizsgaösszetevők szerepeltek ugyanebben a sorrendben, azonban a feladatok megoldására fordítható időtartam 70, 50, 30 és 90 perc volt. Az íráskészség vizsgarészhez mindkét szinten lehetett nyomtatott szótárat használni.

eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.