Ilyen volt a németérettségi: kétesélyes az egyik nyelvtani feladat megoldása

Megbukni idén is szinte lehetetlen a középszintű németérettségin, de több olyan feladat is volt a pénteki írásbelin, amely nehezebb volt a megszokottnál. Az eduline-nak nyilatkozó nyelvtanárok szerint összesen egy nyelvtani kérdés volt, amelyre több választ is lehetett adni – kérdés az, hogy a holnap reggel megjelenő hivatalos javítókulcsban melyik szerepel majd.

  • Eduline
A középszintű németérettségi feladatait és a nem hivatalos megoldásokat itt találjátok:

Olvasott szöveg értése (1. rész)

Nyelvhelyesség (2. rész)

Íráskészség (4. rész)

„Változó nehézségű feladatok voltak az idei középszintű németérettségin, de a legkönnyebb feladatok megoldásával meg lehetett szerezni annyi pontot, amennyi elég az érvényes írásbelihez” – mondta Dávid Ágnes, az Euroexam Nyelvvizsga Központ tanára. „Az egyes vizsgarészek első feladatai kifejezetten könnyűek voltak, a második feladatot mindegyik részben meg lehetett oldani B1-es, vagyis az alapfoknak megfelelő tudással, a hármas feladat azonban mind a nyelvtani, mind a szövegértési tesztben nehezebb volt” – tette hozzá.

A nyelvtanár szerint mindez azért meglepő, mert a nyelvi érettségi nem tartozik az ún. versenyvizsgák közé, amelyeket különböző tudásszintet igénylő feladatokból állítanak össze – ilyen volt korábban például az egyetemi felvételi.

Íráskészség: egy könnyű, két nehezebb feladat

Az írásbeli érettségi negyedik, íráskészséget vizsgáló részében az első feladatot kifejezetten könnyűnek nevezte az Euroexam Nyelvvizsga Központ tanára: a diákoknak egy emailt kellett megfogalmazniuk, amelyben leírják, hogy mi történt velük az előző héten. „A második témánál a feladatkészítők nagyon sok irányítási szempontot adtak meg, ezeket bele kellett préselni a szövegbe, nem lehetett szabadon írni” – magyarázta. Dávid Ágnes szerint mindössze egy olyan - nyelvtani - feladat volt, amelynél több megoldás is elfogadható – a kérdés az, hogy mi szerepel majd a szombat reggel megjelenő hivatalos javítókulcsban.

Gáspár Gábor

Szövegértés, fogalmazás és nyelvtan: ilyen a feladatsor

A német nyelv írásbeli érettségi vizsgája mindkét szinten négy részből állt. Középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc volt, amelyből az első rész, az "olvasott szöveg értése" 60 perces, a második rész, a "nyelvhelyesség" feladatsorának megoldására 30 percet kaptak a diákok. Az ezt követő szünet után a 30 perces "hallott szöveg értése" vizsgarész következett, végül az "íráskészség" feladatsora - ez utóbbit 60 perc alatt kellett megoldani.

Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc volt. A vizsgán ugyanezek a vizsgaösszetevők szerepeltek ugyanebben a sorrendben, azonban a feladatok megoldására fordítható időtartam 70, 50, 30 és 90 perc volt. Az íráskészség vizsgarészhez mindkét szinten lehetett nyomtatott szótárat használni.

eduline

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.