Nyolckor kezdődik a töriérettségi: több mint 92 ezren vizsgáznak

A történelem írásbelikkel folytatódnak ma reggel 8 órakor a tavaszi érettségi vizsgák, a diákok közép- és emelt szinten adnak számot tudásukról.

  • Eduline
Muhi csata, második világháború és az Egyesült Államok történelme - többek között ezek a témák szerepelnek az idei középszintű töriérettségi első részében. Az első infókat és a szaktanár véleményét itt találod. 

A rendszerváltás, az alkotmány és Mátyás király szerepel az idei középszintű írásbeli második felében - összefoglalónkat itt találod.

Történelemből középszinten 1.276 helyszínen 86 396 tanuló, emelt szinten 106 helyszínen 6 265 diák érettségizik. Történelemből középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol és szerb nyelven is tesznek érettségi vizsgát.

Az eduline-on 13 órakor megtalálod a középszintű feladatlapot és a nem hivatalos megoldásokat - a legfrissebb infókat pedig egész nap figyelemmel követheted itt.

A középszintű írásbeli vizsga 180 percig tart, két feladatsorból áll: az egyszerű, rövid választ igénylő, valamint a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. Milyen lesz az idei feladatlap, és mire érdemes odafigyelni az esszékérdéseknél? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Túry Gergely

Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, mintegy 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme adja. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a diákok gondoskodnak, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet az intézmény biztosít.

A történelem vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsga két feladatsorból áll ( egyszerű, rövid választ igénylő, illetve szöveges - kifejtendő - feladatok megoldása). A diákok először az I. feladatlapot oldják meg, a vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot.   

Az írásbeli feladatsort itt is mintegy 60 százalékban a magyar, mintegy 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme adja. A II. részhez vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.

MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.