Nyolckor kezdődik a töriérettségi: több mint 92 ezren vizsgáznak

A történelem írásbelikkel folytatódnak ma reggel 8 órakor a tavaszi érettségi vizsgák, a diákok közép- és emelt szinten adnak számot tudásukról.

  • Eduline
Muhi csata, második világháború és az Egyesült Államok történelme - többek között ezek a témák szerepelnek az idei középszintű töriérettségi első részében. Az első infókat és a szaktanár véleményét itt találod. 

A rendszerváltás, az alkotmány és Mátyás király szerepel az idei középszintű írásbeli második felében - összefoglalónkat itt találod.

Történelemből középszinten 1.276 helyszínen 86 396 tanuló, emelt szinten 106 helyszínen 6 265 diák érettségizik. Történelemből középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol és szerb nyelven is tesznek érettségi vizsgát.

Az eduline-on 13 órakor megtalálod a középszintű feladatlapot és a nem hivatalos megoldásokat - a legfrissebb infókat pedig egész nap figyelemmel követheted itt.

A középszintű írásbeli vizsga 180 percig tart, két feladatsorból áll: az egyszerű, rövid választ igénylő, valamint a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. Milyen lesz az idei feladatlap, és mire érdemes odafigyelni az esszékérdéseknél? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Túry Gergely

Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, mintegy 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme adja. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a diákok gondoskodnak, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet az intézmény biztosít.

A történelem vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsga két feladatsorból áll ( egyszerű, rövid választ igénylő, illetve szöveges - kifejtendő - feladatok megoldása). A diákok először az I. feladatlapot oldják meg, a vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot.   

Az írásbeli feladatsort itt is mintegy 60 százalékban a magyar, mintegy 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme adja. A II. részhez vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.