Emelt szintű történelemérettségi: dualizmus, gyarmatok és Jugoszlávia a feladatok között

A harmincéves háború és Klebelsberg Kunó kultúrpolitikája is szerepelt az emelt szintű történelemérettségi feladatai között. Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint országszerte fennakadás nélkül, problémamentesen zajlottak le a vizsgák, rendkívüli eseményről sehonnan nem érkezett bejelentés.

  • Eduline

Az emelt szintű írásbeli 240 percig tartott. Az első rész megoldására 90 perc volt, ez alatt rövid, tesztjellegű feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk, ehhez atlaszt nem használhattak. A feladatok között szerepelt a középkori kereszténységre, a XVIII. századi nagyhatalmi küzdelmekre, Erdély társadalmára, a dualizmus korának gazdaságára, XX. századi magyar politikusokra vonatkozó kérdés, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések, így például Jugoszlávia felbomlása vagy a magyarországi demográfiai helyzet.

A második rész megoldására 150 perc volt. A sokféle forrás mellett a vizsgázót már a középiskolai történelmi atlasz is segítette a megoldásban. A tíz esszéfeladatból négy megoldása kötelező volt, ezek között szerepelt például a harmincéves háború, a gyarmatok függetlenedési folyamata, a szövetségesek második világháborús együttműködése, a középkori magyar királyok jövedelmei, a reformkori magyar társadalom, valamint Klebelsberg Kunó egykori miniszter kultúrpolitikája.

MTI

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.