Emelt szintű történelemérettségi: dualizmus, gyarmatok és Jugoszlávia a feladatok között

A harmincéves háború és Klebelsberg Kunó kultúrpolitikája is szerepelt az emelt szintű történelemérettségi feladatai között. Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint országszerte fennakadás nélkül, problémamentesen zajlottak le a vizsgák, rendkívüli eseményről sehonnan nem érkezett bejelentés.

  • Eduline
A középszintű történelemérettségi első részének feladatait és nem hivatalos megoldásait itt nézhetitek meg, az esszéfeladatok megoldását pedig itt találjátok.
Az emelt szintű írásbeli 240 percig tartott. Az első rész megoldására 90 perc volt, ez alatt rövid, tesztjellegű feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk, ehhez atlaszt nem használhattak. A feladatok között szerepelt a középkori kereszténységre, a XVIII. századi nagyhatalmi küzdelmekre, Erdély társadalmára, a dualizmus korának gazdaságára, XX. századi magyar politikusokra vonatkozó kérdés, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések, így például Jugoszlávia felbomlása vagy a magyarországi demográfiai helyzet.

 

A második rész megoldására 150 perc volt. A sokféle forrás mellett a vizsgázót már a középiskolai történelmi atlasz is segítette a megoldásban. A tíz esszéfeladatból négy megoldása kötelező volt, ezek között szerepelt például a harmincéves háború, a gyarmatok függetlenedési folyamata, a szövetségesek második világháborús együttműködése, a középkori magyar királyok jövedelmei, a reformkori magyar társadalom, valamint Klebelsberg Kunó egykori miniszter kultúrpolitikája.

MTI

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.