Emelt szintű történelemérettségi: dualizmus, gyarmatok és Jugoszlávia a feladatok között

A harmincéves háború és Klebelsberg Kunó kultúrpolitikája is szerepelt az emelt szintű történelemérettségi feladatai között. Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint országszerte fennakadás nélkül, problémamentesen zajlottak le a vizsgák, rendkívüli eseményről sehonnan nem érkezett bejelentés.

  • Eduline
A középszintű történelemérettségi első részének feladatait és nem hivatalos megoldásait itt nézhetitek meg, az esszéfeladatok megoldását pedig itt találjátok.
Az emelt szintű írásbeli 240 percig tartott. Az első rész megoldására 90 perc volt, ez alatt rövid, tesztjellegű feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk, ehhez atlaszt nem használhattak. A feladatok között szerepelt a középkori kereszténységre, a XVIII. századi nagyhatalmi küzdelmekre, Erdély társadalmára, a dualizmus korának gazdaságára, XX. századi magyar politikusokra vonatkozó kérdés, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések, így például Jugoszlávia felbomlása vagy a magyarországi demográfiai helyzet.

 

A második rész megoldására 150 perc volt. A sokféle forrás mellett a vizsgázót már a középiskolai történelmi atlasz is segítette a megoldásban. A tíz esszéfeladatból négy megoldása kötelező volt, ezek között szerepelt például a harmincéves háború, a gyarmatok függetlenedési folyamata, a szövetségesek második világháborús együttműködése, a középkori magyar királyok jövedelmei, a reformkori magyar társadalom, valamint Klebelsberg Kunó egykori miniszter kultúrpolitikája.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.