A muhi csata, a második világháború, az ellenreformáció, Magyarország 18. századi társadalma és az Egyesült Államok történelme - többek között ezek a témák szerepelnek az idei középszintű történelemérettségi első részében. Az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok szerint az ábrákkal és forrásszövegekkel kiegészített kérdések egy részére még azok a diákok is tudnak válaszolni, akik nem készültek fel az írásbelire.
Arányosnak és korrektnek nevezték az idei középszintű történelemérettségi első, rövid kérdésekből álló feladatsorát az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok, véleményük szerint körülbelül ugyanolyan a nehézségi szintje, mint a 2010-es májusi és 2010-es októberi írásbelinek, bár van néhány feladat, amelynél a történelemből kevésbé felkészült vizsgázók elakadhatnak. Kövesd percről percre az eseményeket - itt minden friss infót megtalálsz az érettségiről.
Ennek ellenére a kettest idén is könnyű megszerezni, a kérdések jelentős részének megválaszolásához ugyanis "csak" a mellékelt ábrákat vagy szövegeket kell értelmezni, ahogy az egyik szaktanár fogalmaz, "józan paraszti ésszel meg lehet írni kettesre".Rendszerváltás, alkotmány és Mátyás király is szerepel a középszintű töriérettségi esszéfeladatai között - a legfrissebb infókat és a szaktanári véleményt itt olvashatod el.
180 perc, két feladatsor: ilyen az írásbeli
A középszintű írásbeli idén is 180 percig tart, két feladatsorból áll: az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok mellett több esszéfeladatot is meg kell oldani. Az írásbeli feladatsort mindkét szinten 60 százalékban magyar, 40 százalékban az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják, az összes kérdés felét a 19. és a 20. század történelme adja - ez utóbbi rendszerint komoly problémát jelent a diákok számára, sok középiskolában ugyanis nem jutnak el a tananyag végéig, a rendszerváltásig és napjainkig. Edényi László történelemtanár, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója korábban azt mondta, a rövid választ igénylő feladatokkal általában a leggyengébben tanuló végzősök is megszereznek 18-22 pontot, ami már önmagában elég a ketteshez. „Az érettségizők a feleletválasztós, illetve az igaz-hamis feladatok megoldásában a legeredményesebbek” – mondta.edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
