Történelemérettségi első rész: muhi csata, második világháború és ellenreformáció

A muhi csata, a második világháború, az ellenreformáció, Magyarország 18. századi társadalma és az Egyesült Államok történelme - többek között ezek a témák szerepelnek az idei középszintű történelemérettségi első részében. Az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok szerint az ábrákkal és forrásszövegekkel kiegészített kérdések egy részére még azok a diákok is tudnak válaszolni, akik nem készültek fel az írásbelire.

  • Eduline

Arányosnak és korrektnek nevezték az idei középszintű történelemérettségi első, rövid kérdésekből álló feladatsorát az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok, véleményük szerint körülbelül ugyanolyan a nehézségi szintje, mint a 2010-es májusi és 2010-es októberi írásbelinek, bár van néhány feladat, amelynél a történelemből kevésbé felkészült vizsgázók elakadhatnak. Kövesd percről percre az eseményeket - itt minden friss infót megtalálsz az érettségiről.

Ennek ellenére a kettest idén is könnyű megszerezni, a kérdések jelentős részének megválaszolásához ugyanis "csak" a mellékelt ábrákat vagy szövegeket kell értelmezni, ahogy az egyik szaktanár fogalmaz, "józan paraszti ésszel meg lehet írni kettesre".

Rendszerváltás, alkotmány és Mátyás király is szerepel a középszintű töriérettségi esszéfeladatai között - a legfrissebb infókat és a szaktanári véleményt itt olvashatod el.
Túry Gergely

180 perc, két feladatsor: ilyen az írásbeli

A középszintű írásbeli idén is 180 percig tart, két feladatsorból áll: az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok mellett több esszéfeladatot is meg kell oldani. Az írásbeli feladatsort mindkét szinten 60 százalékban magyar, 40 százalékban az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják, az összes kérdés felét a 19. és a 20. század történelme adja - ez utóbbi rendszerint komoly problémát jelent a diákok számára, sok középiskolában ugyanis nem jutnak el a tananyag végéig, a rendszerváltásig és napjainkig.

Edényi László történelemtanár, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója korábban azt mondta, a rövid választ igénylő feladatokkal általában a leggyengébben tanuló végzősök is megszereznek 18-22 pontot, ami már önmagában elég a ketteshez. „Az érettségizők a feleletválasztós, illetve az igaz-hamis feladatok megoldásában a legeredményesebbek” – mondta.

eduline 
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.