A muhi csata, a második világháború, az ellenreformáció, Magyarország 18. századi társadalma és az Egyesült Államok történelme - többek között ezek a témák szerepelnek az idei középszintű történelemérettségi első részében. Az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok szerint az ábrákkal és forrásszövegekkel kiegészített kérdések egy részére még azok a diákok is tudnak válaszolni, akik nem készültek fel az írásbelire.
Arányosnak és korrektnek nevezték az idei középszintű történelemérettségi első, rövid kérdésekből álló feladatsorát az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok, véleményük szerint körülbelül ugyanolyan a nehézségi szintje, mint a 2010-es májusi és 2010-es októberi írásbelinek, bár van néhány feladat, amelynél a történelemből kevésbé felkészült vizsgázók elakadhatnak. Kövesd percről percre az eseményeket - itt minden friss infót megtalálsz az érettségiről.
Ennek ellenére a kettest idén is könnyű megszerezni, a kérdések jelentős részének megválaszolásához ugyanis "csak" a mellékelt ábrákat vagy szövegeket kell értelmezni, ahogy az egyik szaktanár fogalmaz, "józan paraszti ésszel meg lehet írni kettesre".
180 perc, két feladatsor: ilyen az írásbeli
A középszintű írásbeli idén is 180 percig tart, két feladatsorból áll: az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok mellett több esszéfeladatot is meg kell oldani. Az írásbeli feladatsort mindkét szinten 60 százalékban magyar, 40 százalékban az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják, az összes kérdés felét a 19. és a 20. század történelme adja - ez utóbbi rendszerint komoly problémát jelent a diákok számára, sok középiskolában ugyanis nem jutnak el a tananyag végéig, a rendszerváltásig és napjainkig.
Edényi László történelemtanár, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója korábban azt mondta, a rövid választ igénylő feladatokkal általában a leggyengébben tanuló végzősök is megszereznek 18-22 pontot, ami már önmagában elég a ketteshez. „Az érettségizők a feleletválasztós, illetve az igaz-hamis feladatok megoldásában a legeredményesebbek” – mondta.
eduline
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
