Történelemérettségi első rész: muhi csata, második világháború és ellenreformáció

A muhi csata, a második világháború, az ellenreformáció, Magyarország 18. századi társadalma és az Egyesült Államok történelme - többek között ezek a témák szerepelnek az idei középszintű történelemérettségi első részében. Az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok szerint az ábrákkal és forrásszövegekkel kiegészített kérdések egy részére még azok a diákok is tudnak válaszolni, akik nem készültek fel az írásbelire.

  • Eduline

Arányosnak és korrektnek nevezték az idei középszintű történelemérettségi első, rövid kérdésekből álló feladatsorát az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok, véleményük szerint körülbelül ugyanolyan a nehézségi szintje, mint a 2010-es májusi és 2010-es októberi írásbelinek, bár van néhány feladat, amelynél a történelemből kevésbé felkészült vizsgázók elakadhatnak. Kövesd percről percre az eseményeket - itt minden friss infót megtalálsz az érettségiről.

Ennek ellenére a kettest idén is könnyű megszerezni, a kérdések jelentős részének megválaszolásához ugyanis "csak" a mellékelt ábrákat vagy szövegeket kell értelmezni, ahogy az egyik szaktanár fogalmaz, "józan paraszti ésszel meg lehet írni kettesre".

Rendszerváltás, alkotmány és Mátyás király is szerepel a középszintű töriérettségi esszéfeladatai között - a legfrissebb infókat és a szaktanári véleményt itt olvashatod el.
Túry Gergely

180 perc, két feladatsor: ilyen az írásbeli

A középszintű írásbeli idén is 180 percig tart, két feladatsorból áll: az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok mellett több esszéfeladatot is meg kell oldani. Az írásbeli feladatsort mindkét szinten 60 százalékban magyar, 40 százalékban az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják, az összes kérdés felét a 19. és a 20. század történelme adja - ez utóbbi rendszerint komoly problémát jelent a diákok számára, sok középiskolában ugyanis nem jutnak el a tananyag végéig, a rendszerváltásig és napjainkig.

Edényi László történelemtanár, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója korábban azt mondta, a rövid választ igénylő feladatokkal általában a leggyengébben tanuló végzősök is megszereznek 18-22 pontot, ami már önmagában elég a ketteshez. „Az érettségizők a feleletválasztós, illetve az igaz-hamis feladatok megoldásában a legeredményesebbek” – mondta.

eduline 
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.