A muhi csata, a második világháború, az ellenreformáció, Magyarország 18. századi társadalma és az Egyesült Államok történelme - többek között ezek a témák szerepelnek az idei középszintű történelemérettségi első részében. Az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok szerint az ábrákkal és forrásszövegekkel kiegészített kérdések egy részére még azok a diákok is tudnak válaszolni, akik nem készültek fel az írásbelire.
Arányosnak és korrektnek nevezték az idei középszintű történelemérettségi első, rövid kérdésekből álló feladatsorát az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok, véleményük szerint körülbelül ugyanolyan a nehézségi szintje, mint a 2010-es májusi és 2010-es októberi írásbelinek, bár van néhány feladat, amelynél a történelemből kevésbé felkészült vizsgázók elakadhatnak. Kövesd percről percre az eseményeket - itt minden friss infót megtalálsz az érettségiről.
Ennek ellenére a kettest idén is könnyű megszerezni, a kérdések jelentős részének megválaszolásához ugyanis "csak" a mellékelt ábrákat vagy szövegeket kell értelmezni, ahogy az egyik szaktanár fogalmaz, "józan paraszti ésszel meg lehet írni kettesre".Rendszerváltás, alkotmány és Mátyás király is szerepel a középszintű töriérettségi esszéfeladatai között - a legfrissebb infókat és a szaktanári véleményt itt olvashatod el.
180 perc, két feladatsor: ilyen az írásbeli
A középszintű írásbeli idén is 180 percig tart, két feladatsorból áll: az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok mellett több esszéfeladatot is meg kell oldani. Az írásbeli feladatsort mindkét szinten 60 százalékban magyar, 40 százalékban az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják, az összes kérdés felét a 19. és a 20. század történelme adja - ez utóbbi rendszerint komoly problémát jelent a diákok számára, sok középiskolában ugyanis nem jutnak el a tananyag végéig, a rendszerváltásig és napjainkig. Edényi László történelemtanár, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója korábban azt mondta, a rövid választ igénylő feladatokkal általában a leggyengébben tanuló végzősök is megszereznek 18-22 pontot, ami már önmagában elég a ketteshez. „Az érettségizők a feleletválasztós, illetve az igaz-hamis feladatok megoldásában a legeredményesebbek” – mondta.edulineIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
