Kitiltaná az érettségiről Spirót és Kertész Imrét a Jobbik

A nemzeti erőforrás miniszter szerint időt kell adni, hogy elváljon "az esetleges esztétikai érték és az esetleges erkölcsi érték - vagy mindkét téren az értéktelenség - pillanatnyi történelmi érzékenységünktől", amikor arról születik döntés, mely írók szerepelhetnek az érettségi tételekben.

  • Eduline

Réthelyi Miklós ezt a jobbikos Németh Zsolt - parlamenti honlapon olvasható - írásbeli kérdésére válaszolta, amelyben az ellenzéki honatya azt firtatta: tesz-e konkrét lépéseket a kormány azért, hogy "a magyarellenes, gyűlölködő írók ne szerepelhessenek többet az érettségi tételek soraiban".

 

Németh Zsolt Spiró Györgyöt és Kertész Imrét sorolja a szerinte "antimagyar írók" sorába, előbbitől egy sort idéz - „Jönnek a dúlt-keblű mélymagyarok megint, fűzfapoéták, fűzfarajongók, jönnek a szarból ” -, utóbbiról pedig azt írja, hogy az író "elhíresült interjújában botrányos képet festett Budapestről, majd kérte, hogy őt magát ne minősítsék magyarnak". Milyen érettségi feladatban szerepelt Spiró györgy a 2009-es magyarérettségin? Itt nézheted meg a feladatsort.
Magyarérettségi idén. Réthelyi szerint az idő dönt arról, kiből lehet érettségi tétel
Stiller Ákos

Réthelyi Miklós válaszában közölte, hogy a kormány sem ért egyet a kortárs írók idézett kijelentéseivel, de nem kíván semmilyen színű diktatúra politikai alapú művész-válogatásának örököse lenni.

 

"Valóban várnunk kell éveket, akár évtizedeket, amíg végleg elválik az esetleges esztétikai érték és az esetleges erkölcsi érték — vagy mindkét téren az értéktelenség — pillanatnyi történelmi érzékenységünktől" - írta a miniszter.

 

Közölte: "benne marad a kánonban Németh László szovjetunióbeli úti beszámolója ellenére, Bartók '19-es szerepvállalása ellenére, Thomas Mann homoszexualitása ellenére, József Attila kommunista párttagsága ellenére, s folytathatnánk a sort".

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.