Szerdán a történelem írásbelivel folytatódik az érettségi időszak: a feladatsor felépítése idén sem változott, a vizsgázóknak az egyszerű, rövid kérdések megválaszolása mellett több esszéfeladatot is meg kell oldaniuk. Az eduline-nak nyilatkozó tanárok szerint még megtippelni sem lehet, hogy középszinten melyek lesznek a főbb témák, két dolog azonban biztos: a nyelvhelyességre érdemes odafigyelni, a történelmi atlasz használata pedig kötelező!
Hány pontot érnél el a töriérettségin? Töltsd ki a Corvinus előkészítőjének próbaérettségijét: 2011-es középszintű próbaérettségi feladatsor 2011-es középszintű próbaérettségi megoldás 1. rész2011-es középszintű próbaérettségi megoldás 2. rész2011-es emelt szintű próbaérettségi feladatsor2011-es emelt szintű próbaérettségi megoldás 1. rész2011-es emelt szintű próbaérettségi megoldás 2. rész |
Muhi csata, második világháború és az Egyesült Államok történelme - többek között ezek a témák szerepelnek az idei középszintű töriérettségi első részében. Az első infókat és a szaktanár véleményét itt találod. Edényi László történelemtanár, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója szerint a rövid választ igénylő feladatokkal általában a leggyengébben tanuló végzősök is megszereznek 18-22 pontot, ami már önmagában elég a ketteshez. „Az érettségizők a feleletválasztós, illetve az igaz-hamis feladatok megoldásában a legeredményesebbek” – mondta.
A rendszerváltás, az alkotmány és Mátyás király szerepel az idei középszintű írásbeli második felében - összefoglalónkat itt találod.A középszintű töriérettségi feladatsorait és megoldásait keresd az eduline-on - itt egész nap megtalálhatod a legfrissebb infókat.A szaktanár szerint a kompetenciaalapú feladatsorok eredményei alapján nem lehet meghatározni, hogy melyik korszakot ismerik a legjobban és a legkevésbé a diákok 18 évesen. „Viszont nagyon sok iskolában nem tudják befejezni a tananyagot, amely tulajdonképpen napjainkig tart, ezért sokan félnek a XX. század második felét felölelő feladatoktól” – tette hozzá. Tapasztalatai szerint a választható esszéfeladatnál a középiskolások rendszerint a közelmúltban tanult ismeretekre építő témákat választják, de a döntésük attól is függ, hogy a történelmi atlasz kronológiájában találnak-e részletes adatokat, illetve jól használható forrásszöveget kapnak-e. „A középszintű érettségi alapvetően kompetenciaközpontú, tehát főleg a források, segédanyagok értelmezésére épít, de természetesen a feltett kérdésre kell összpontosítani, térben és időben el kell helyezni az eseményeket, használni kell a szakkifejezéseket, ismerni kell és fel kell tárni az összefüggéseket, néhány adattal, tárgyi ismerettel érdemes színesíteni a tartalmat, és logikusan, helyes nyelvezettel, szabatosan kell fogalmazni” – magyarázta Edényi László. A 2010-es töriérettségi feladatlapját és hivatalos megoldókulcsát innen töltheted le.Esszé és forráselemzés: ilyen feladatok vannak a töriérettséginA történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. Két feladatsorból áll: egyszerű, rövid választ igénylő kérdésekből, valamint szöveges, kifejtendő feladatokból. Az időt a diákok tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között, és a megoldás sorrendjét is ők határozzák meg.
Az emelt szintű írásbeli 240 perces, szintén két feladatsorból áll. A vizsgázók először az I. feladatlapot oldják meg, a dolgozatokat 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti, ezután osztják ki a második feladatlapot. Az írásbeli feladatsort mindkét szinten 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat felét a XIX. és a XX. század történelme adja.
Al Gore-beszéd és egy kis matematika
A legutóbbi, 2010-es őszi történelemérettségi az eduline által megkérdezett tanárok szerint „teljesen korrekt és megoldható” volt – igaz, a középszintű feladatsor első részében akadt nehezebben megválaszolható kérdés is. Az egyik ilyen feladatban a globalizáció környezetre gyakorolt hatásáról kellett értekezni, és az Egyesült Államok volt alelnöke, Al Gore, valamint egy dán környezetvédő beszédét kellett értelmezni. Értékes pontok jártak a XIX. és XX. század fordulójának életmódjával, a szovjet blokk működésével és a mai magyar választási rendszerrel foglalkozó feladatokért is.
Az egyetemes és magyar történelmi esszékérdések között a lovagi kultúra, a magyarországi önkormányzati rendszer, Mohács és Trianon, a magyar ipar és a dualizmus is szerepelt, míg az emelt szintű feladatsorban a jelenkorral, az európai integrációval, Magyarország demográfiai sajátosságaival kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolni.A 2010-es májusi középszintű érettségi első részében – többek között - vallástörténettel, Magyarország népesedési viszonyaival, az ipari forradalommal és az 1848-as szabadságharccal kapcsolatos feladatok szerepeltek, a második részben a vizsgázóknak a nők helyzetéről, a görög hitvilágról, Hunyadi János harcairól, a dualizmus gazdaságáról és a rendszerváltásról kellett írniuk. Emelt szinten Magyarország 1960-as és 1970-es éveiről, Teleki Pál pályafutásáról és Budapest világvárossá fejlődéséről kellett értekezni.
eduline
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
