Történelemérettségi: milyen lesz az idei feladatsor?

Szerdán a történelem írásbelivel folytatódik az érettségi időszak: a feladatsor felépítése idén sem változott, a vizsgázóknak az egyszerű, rövid kérdések megválaszolása mellett több esszéfeladatot is meg kell oldaniuk. Az eduline-nak nyilatkozó tanárok szerint még megtippelni sem lehet, hogy középszinten melyek lesznek a főbb témák, két dolog azonban biztos: a nyelvhelyességre érdemes odafigyelni, a történelmi atlasz használata pedig kötelező!

  • Eduline

Hány pontot érnél el a töriérettségin? Töltsd ki a Corvinus előkészítőjének próbaérettségijét:

2011-es középszintű próbaérettségi feladatsor

2011-es középszintű próbaérettségi megoldás 1. rész

2011-es középszintű próbaérettségi megoldás 2. rész

2011-es emelt szintű próbaérettségi feladatsor

2011-es emelt szintű próbaérettségi megoldás 1. rész

2011-es emelt szintű próbaérettségi megoldás 2. rész

Muhi csata, második világháború és az Egyesült Államok történelme - többek között ezek a témák szerepelnek az idei középszintű töriérettségi első részében. Az első infókat és a szaktanár véleményét itt találod. 

Edényi László történelemtanár, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója szerint a rövid választ igénylő feladatokkal általában a leggyengébben tanuló végzősök is megszereznek 18-22 pontot, ami már önmagában elég a ketteshez. „Az érettségizők a feleletválasztós, illetve az igaz-hamis feladatok megoldásában a legeredményesebbek” – mondta.

A rendszerváltás, az alkotmány és Mátyás király szerepel az idei középszintű írásbeli második felében - összefoglalónkat itt találod.

A középszintű töriérettségi feladatsorait és megoldásait keresd az eduline-on - itt egész nap megtalálhatod a legfrissebb infókat.

A szaktanár szerint a kompetenciaalapú feladatsorok eredményei alapján nem lehet meghatározni, hogy melyik korszakot ismerik a legjobban és a legkevésbé a diákok 18 évesen. „Viszont nagyon sok iskolában nem tudják befejezni a tananyagot, amely tulajdonképpen napjainkig tart, ezért sokan félnek a XX. század második felét felölelő feladatoktól” – tette hozzá. Tapasztalatai szerint a választható esszéfeladatnál a középiskolások rendszerint a közelmúltban tanult ismeretekre építő témákat választják, de a döntésük attól is függ, hogy a történelmi atlasz kronológiájában találnak-e részletes adatokat, illetve jól használható forrásszöveget kapnak-e. 

„A középszintű érettségi alapvetően kompetenciaközpontú, tehát főleg a források, segédanyagok értelmezésére épít, de természetesen a feltett kérdésre kell összpontosítani, térben és időben el kell helyezni az eseményeket, használni kell a szakkifejezéseket, ismerni kell és fel kell tárni az összefüggéseket, néhány adattal, tárgyi ismerettel érdemes színesíteni a tartalmat, és logikusan, helyes nyelvezettel, szabatosan kell fogalmazni” – magyarázta Edényi László. A 2010-es töriérettségi feladatlapját és hivatalos megoldókulcsát innen töltheted le.

Esszé és forráselemzés: ilyen feladatok vannak a töriérettségin

A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. Két feladatsorból áll: egyszerű, rövid választ igénylő kérdésekből, valamint szöveges, kifejtendő feladatokból. Az időt a diákok tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között, és a megoldás sorrendjét is ők határozzák meg.

Túry Gergely

Az emelt szintű írásbeli 240 perces, szintén két feladatsorból áll. A vizsgázók először az I. feladatlapot oldják meg, a dolgozatokat 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti, ezután osztják ki a második feladatlapot. Az írásbeli feladatsort mindkét szinten 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat felét a XIX. és a XX. század történelme adja.

Al Gore-beszéd és egy kis matematika

A legutóbbi, 2010-es őszi történelemérettségi az eduline által megkérdezett tanárok szerint „teljesen korrekt és megoldható” volt – igaz, a középszintű feladatsor első részében akadt nehezebben megválaszolható kérdés is. Az egyik ilyen feladatban a globalizáció környezetre gyakorolt hatásáról kellett értekezni, és az Egyesült Államok volt alelnöke, Al Gore, valamint egy dán környezetvédő beszédét kellett értelmezni. Értékes pontok jártak a XIX. és XX. század fordulójának életmódjával, a szovjet blokk működésével és a mai magyar választási rendszerrel foglalkozó feladatokért is.

Az egyetemes és magyar történelmi esszékérdések között a lovagi kultúra, a magyarországi önkormányzati rendszer, Mohács és Trianon, a magyar ipar és a dualizmus is szerepelt, míg az emelt szintű feladatsorban a jelenkorral, az európai integrációval, Magyarország demográfiai sajátosságaival kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolni.

A 2010-es májusi középszintű érettségi első részében – többek között - vallástörténettel, Magyarország népesedési viszonyaival, az ipari forradalommal és az 1848-as szabadságharccal kapcsolatos feladatok szerepeltek, a második részben a vizsgázóknak a nők helyzetéről, a görög hitvilágról, Hunyadi János harcairól, a dualizmus gazdaságáról és a rendszerváltásról kellett írniuk. Emelt szinten Magyarország 1960-as és 1970-es éveiről, Teleki Pál pályafutásáról és Budapest világvárossá fejlődéséről kellett értekezni.

eduline

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.