Történelemérettségi: milyen lesz az idei feladatsor?

Szerdán a történelem írásbelivel folytatódik az érettségi időszak: a feladatsor felépítése idén sem változott, a vizsgázóknak az egyszerű, rövid kérdések megválaszolása mellett több esszéfeladatot is meg kell oldaniuk. Az eduline-nak nyilatkozó tanárok szerint még megtippelni sem lehet, hogy középszinten melyek lesznek a főbb témák, két dolog azonban biztos: a nyelvhelyességre érdemes odafigyelni, a történelmi atlasz használata pedig kötelező!

  • Eduline

Muhi csata, második világháború és az Egyesült Államok történelme - többek között ezek a témák szerepelnek az idei középszintű töriérettségi első részében. Az első infókat és a szaktanár véleményét itt találod. Edényi László történelemtanár, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója szerint a rövid választ igénylő feladatokkal általában a leggyengébben tanuló végzősök is megszereznek 18-22 pontot, ami már önmagában elég a ketteshez. „Az érettségizők a feleletválasztós, illetve az igaz-hamis feladatok megoldásában a legeredményesebbek” – mondta.

A rendszerváltás, az alkotmány és Mátyás király szerepel az idei középszintű írásbeli második felében - összefoglalónkat itt találod.

A középszintű töriérettségi feladatsorait és megoldásait keresd az eduline-on - itt egész nap megtalálhatod a legfrissebb infókat.

A szaktanár szerint a kompetenciaalapú feladatsorok eredményei alapján nem lehet meghatározni, hogy melyik korszakot ismerik a legjobban és a legkevésbé a diákok 18 évesen. „Viszont nagyon sok iskolában nem tudják befejezni a tananyagot, amely tulajdonképpen napjainkig tart, ezért sokan félnek a XX. század második felét felölelő feladatoktól” – tette hozzá. Tapasztalatai szerint a választható esszéfeladatnál a középiskolások rendszerint a közelmúltban tanult ismeretekre építő témákat választják, de a döntésük attól is függ, hogy a történelmi atlasz kronológiájában találnak-e részletes adatokat, illetve jól használható forrásszöveget kapnak-e. 

„A középszintű érettségi alapvetően kompetenciaközpontú, tehát főleg a források, segédanyagok értelmezésére épít, de természetesen a feltett kérdésre kell összpontosítani, térben és időben el kell helyezni az eseményeket, használni kell a szakkifejezéseket, ismerni kell és fel kell tárni az összefüggéseket, néhány adattal, tárgyi ismerettel érdemes színesíteni a tartalmat, és logikusan, helyes nyelvezettel, szabatosan kell fogalmazni” – magyarázta Edényi László.

A 2010-es töriérettségi feladatlapját és hivatalos megoldókulcsát innen töltheted le.Esszé és forráselemzés: ilyen feladatok vannak a töriérettségin

A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. Két feladatsorból áll: egyszerű, rövid választ igénylő kérdésekből, valamint szöveges, kifejtendő feladatokból. Az időt a diákok tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között, és a megoldás sorrendjét is ők határozzák meg.

Túry Gergely

Az emelt szintű írásbeli 240 perces, szintén két feladatsorból áll. A vizsgázók először az I. feladatlapot oldják meg, a dolgozatokat 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti, ezután osztják ki a második feladatlapot. Az írásbeli feladatsort mindkét szinten 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat felét a XIX. és a XX. század történelme adja.

Al Gore-beszéd és egy kis matematika

A legutóbbi, 2010-es őszi történelemérettségi az eduline által megkérdezett tanárok szerint „teljesen korrekt és megoldható” volt – igaz, a középszintű feladatsor első részében akadt nehezebben megválaszolható kérdés is. Az egyik ilyen feladatban a globalizáció környezetre gyakorolt hatásáról kellett értekezni, és az Egyesült Államok volt alelnöke, Al Gore, valamint egy dán környezetvédő beszédét kellett értelmezni. Értékes pontok jártak a XIX. és XX. század fordulójának életmódjával, a szovjet blokk működésével és a mai magyar választási rendszerrel foglalkozó feladatokért is.

Az egyetemes és magyar történelmi esszékérdések között a lovagi kultúra, a magyarországi önkormányzati rendszer, Mohács és Trianon, a magyar ipar és a dualizmus is szerepelt, míg az emelt szintű feladatsorban a jelenkorral, az európai integrációval, Magyarország demográfiai sajátosságaival kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolni.

A 2010-es májusi középszintű érettségi első részében – többek között - vallástörténettel, Magyarország népesedési viszonyaival, az ipari forradalommal és az 1848-as szabadságharccal kapcsolatos feladatok szerepeltek, a második részben a vizsgázóknak a nők helyzetéről, a görög hitvilágról, Hunyadi János harcairól, a dualizmus gazdaságáról és a rendszerváltásról kellett írniuk. Emelt szinten Magyarország 1960-as és 1970-es éveiről, Teleki Pál pályafutásáról és Budapest világvárossá fejlődéséről kellett értekezni.

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.