Könnyűnek tartják az idei középszintű magyarérettségi szövegértési és szövegalkotási feladatsorát az eduline-nak nyilatkozó diákok, többségük a Móricz Zsigmond-novellát választotta, a Nemes Nagy Ágnes-műhöz kapcsolódó kérdések között azonban találtak olyat, amelyre - szerintük - nem volt egyértelmű válasz.
Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novellájának elemzése – a legtöbb diák ezt a feladatot választotta a középszintű magyarérettségi szövegalkotási témái közül. Az eduline által megkérdezett középiskolások számítottak arra, hogy az előző évekhez hasonlóan ismét novellát kell majd elemezniük, ezért ennek a szempontjait jó előre begyakorolták. „A próbaérettségin is volt olyan esszékérdés, amely egy novellához kapcsolódott, ezért azonnal neki tudtam kezdeni az elemzéshez” – mondta Ágostházi Soma, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium végzőse.
Kádár Balázs, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának diákja szerint is a novellát választották a legtöbben, szerinte a második legnépszerűbb feladat a Petőfi- és Csokonai-költemény összehasonlítása volt, az érvelés mellett csak egy-két vizsgázó döntött. „Nem tetszett a Móricz-novella, de végül én is ezt választottam. Nem volt könnyű elemezni, nem volt benne túl sok olyan elem, amelyből ki lehetett volna indulni az esszében” – mondta.
Szövegértés: könnyű, és mégsem az
Az eduline-nak nyilatkozó végzősök abban egyetértenek, hogy a
könnyen értelmezhető volt, sem régies, sem ismeretlen kifejezések nem voltak a szövegben. A Párbeszéd a mai versről című műhöz kapcsolódó feladatok közül azonban többet nem tartottak egyértelműnek – a legtöbb tanuló a 4. és a 10. kérdést említette. „Volt olyan állítás, amelynél mindkét válasz elfogadható, erről sokat beszélgettünk az írásbeli után” – magyarázta Kádár Balázs.
A szövegértési feladatsort és a nem hivatalos, szaktanár által javasolt megoldásokat itt találod.
A szövegértési feladatsor „újonca”, az utolsó feladat – amelyben két költeményről kellett eldönteni a szöveg alapján, hogy Apollinaire vagy Árbányi Emil írta – azonban jól ment a diákoknak, állításuk szerint „csak azt kellett eldönteni, hogy melyik a rosszabb vers”.
eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
