A Móricz-novella volt a legnépszerűbb a diákok között

Könnyűnek tartják az idei középszintű magyarérettségi szövegértési és szövegalkotási feladatsorát az eduline-nak nyilatkozó diákok, többségük a Móricz Zsigmond-novellát választotta, a Nemes Nagy Ágnes-műhöz kapcsolódó kérdések között azonban találtak olyat, amelyre - szerintük - nem volt egyértelmű válasz.

  • Eduline

Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novellájának elemzése – a legtöbb diák ezt a feladatot választotta a középszintű magyarérettségi szövegalkotási témái közül. Az eduline által megkérdezett középiskolások számítottak arra, hogy az előző évekhez hasonlóan ismét novellát kell majd elemezniük, ezért ennek a szempontjait jó előre begyakorolták. „A próbaérettségin is volt olyan esszékérdés, amely egy novellához kapcsolódott, ezért azonnal neki tudtam kezdeni az elemzéshez” – mondta Ágostházi Soma, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium végzőse.

A középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatsorát és a szaktanár által javasolt megoldásokat itt találod.

Stiller Ákos

Kádár Balázs, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának diákja szerint is a novellát választották a legtöbben, szerinte a második legnépszerűbb feladat a Petőfi- és Csokonai-költemény összehasonlítása volt, az érvelés mellett csak egy-két vizsgázó döntött. „Nem tetszett a Móricz-novella, de végül én is ezt választottam. Nem volt könnyű elemezni, nem volt benne túl sok olyan elem, amelyből ki lehetett volna indulni az esszében” – mondta.

Szövegértés: könnyű, és mégsem az

Az eduline-nak nyilatkozó végzősök abban egyetértenek, hogy a

Nemes Nagy Ágnes-mű

könnyen értelmezhető volt, sem régies, sem ismeretlen kifejezések nem voltak a szövegben. A Párbeszéd a mai versről című műhöz kapcsolódó feladatok közül azonban többet nem tartottak egyértelműnek – a legtöbb tanuló a 4. és a 10. kérdést említette. „Volt olyan állítás, amelynél mindkét válasz elfogadható, erről sokat beszélgettünk az írásbeli után” – magyarázta Kádár Balázs.

A szövegértési feladatsort és a nem hivatalos, szaktanár által javasolt megoldásokat itt találod.

A szövegértési feladatsor „újonca”, az utolsó feladat – amelyben két költeményről kellett eldönteni a szöveg alapján, hogy Apollinaire vagy Árbányi Emil írta – azonban jól ment a diákoknak, állításuk szerint „csak azt kellett eldönteni, hogy melyik a rosszabb vers”.

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.