Könnyűnek tartják az idei középszintű magyarérettségi szövegértési és szövegalkotási feladatsorát az eduline-nak nyilatkozó diákok, többségük a Móricz Zsigmond-novellát választotta, a Nemes Nagy Ágnes-műhöz kapcsolódó kérdések között azonban találtak olyat, amelyre - szerintük - nem volt egyértelmű válasz.
Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novellájának elemzése – a legtöbb diák ezt a feladatot választotta a középszintű magyarérettségi szövegalkotási témái közül. Az eduline által megkérdezett középiskolások számítottak arra, hogy az előző évekhez hasonlóan ismét novellát kell majd elemezniük, ezért ennek a szempontjait jó előre begyakorolták. „A próbaérettségin is volt olyan esszékérdés, amely egy novellához kapcsolódott, ezért azonnal neki tudtam kezdeni az elemzéshez” – mondta Ágostházi Soma, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium végzőse.
A középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatsorát és a szaktanár által javasolt megoldásokat itt találod.
Kádár Balázs, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának diákja szerint is a novellát választották a legtöbben, szerinte a második legnépszerűbb feladat a Petőfi- és Csokonai-költemény összehasonlítása volt, az érvelés mellett csak egy-két vizsgázó döntött. „Nem tetszett a Móricz-novella, de végül én is ezt választottam. Nem volt könnyű elemezni, nem volt benne túl sok olyan elem, amelyből ki lehetett volna indulni az esszében” – mondta.
Szövegértés: könnyű, és mégsem az
Az eduline-nak nyilatkozó végzősök abban egyetértenek, hogy a Nemes Nagy Ágnes-mű könnyen értelmezhető volt, sem régies, sem ismeretlen kifejezések nem voltak a szövegben. A Párbeszéd a mai versről című műhöz kapcsolódó feladatok közül azonban többet nem tartottak egyértelműnek – a legtöbb tanuló a 4. és a 10. kérdést említette. „Volt olyan állítás, amelynél mindkét válasz elfogadható, erről sokat beszélgettünk az írásbeli után” – magyarázta Kádár Balázs.A szövegértési feladatsort és a nem hivatalos, szaktanár által javasolt megoldásokat itt találod.A szövegértési feladatsor „újonca”, az utolsó feladat – amelyben két költeményről kellett eldönteni a szöveg alapján, hogy Apollinaire vagy Árbányi Emil írta – azonban jól ment a diákoknak, állításuk szerint „csak azt kellett eldönteni, hogy melyik a rosszabb vers”.
edulineMintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
