Ilyen volt a matekérettségi: meglepetésfeladatok és nehéz egyenletek

Akár általános iskolai tudással is meg lehetett meg lehetett oldani az idei középszintű matekérettségi több feladatát – igaz, az eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint a feladatsor első része nehezebb volt, mint a tavaly májusi. Az összetett, hosszabb példák között volt egyszerű és összetettebb is, a kérdések értelmezésével azonban akadhattak problémák.

  • Eduline

Térfogatszámítás, függvények, halmazok és exponenciális egyenletek is szerepeltek az idei középszintű matekérettségi első feladatsorában, Baloghné Békési Beáta, a matekerettsegi.hu szakmai vezetője szerint az írásbelinek ez a része a 2010 októberinél könnyebb, a 2010 májusinál azonban valamivel nehezebb volt. A példák közül jó néhányat – például a legkisebb közös többszörösre és a legnagyobb közös osztóra vonatkozó feladatot – még így is meg lehetett oldani erős általános iskolai szintű tudással, vagyis a diákok jelentős része valószínűleg legalább a kettest megszerzi.

A középszintű matekérettségi első részének feladatait és a szaktanár által javasolt megoldásokat itt találjátok.

Percről percre követjük az eseményeket, hogy ne maradj le semmiről - a legfrissebb infókat a matekérettségiről itt találod!

Túry Gergely

A kérdések között két exponenciális egyenlet is szerepelt – ez meglepő, főleg, hogy a helyes megoldásért mindössze egy-egy pontot kapnak a vizsgázók. A középszintű matekérettségi első részében 45 perc alatt 12 feladatot kellett megoldani – mivel viszonylag kevés idő van egy-egy példára, a szaktanárok szerint a diákoknak csak akkor érdemes az eredmények indoklását is leírni, ha ezt az utasítás külön kéri. "Aki gyakorolt az érettségi előtt, annak elég volt a 45 perc a feladatlap kitöltésére, a jó matekosok akár 30 perc alatt is végezhettek" - mondta Baloghné Békési Beáta. Kádár Balázs, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának végzőse korrektnek, megoldhatónak nevezte a 12 feladatot, neki inkább az írásbeli második felével gyűlt meg a baja.

Nehezen értelmezhető feladatok is voltak a második részbenA középszintű matekérettségi második részének feladatait és a szaktanár által javasolt megoldásokat itt találod.

A matekérettségi második részében statisztikai, térgeometriai, koordinátageometriai és valószínűségszámítási feladatok is voltak – a szaktanár szerint a valószínűségszámítás és a statisztikai példa utolsó eleme sokaknak gondot okozhatott, ha nem nézték át alaposan ezeket a típusfeladatokat, értékes pontokat veszíthettek. Baloghné Békési Beáta szerint a térgeometriai példa viszonylag egyszerű volt, így azzal a diákok többségének valószínűleg nem volt problémája, az viszont meglepő, hogy a tavalyi feladatsorhoz hasonlóan az ideiben is van kamatoskamat-számítás.

A II. feladatlap két részre oszlik: a II/A. rész három feladatot tartalmaz, a feladatok egy vagy több kérdésből állnak. A II/B. rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt kell megoldani, a tanárok csak ezt a kettőt értékelhetik. A matekerettsegi.hu szakmai vezetője szerint a három példa, a 16-os, a 17-es és a 18-as közül a legtöbb diák valószínűleg a 16-ost, vagyis a 12 cm oldalhosszúságú négyzettel kapcsolatos feladatot, valamint a 18-ast választotta, bár ez utóbbinál a bonyolult szöveg miatt sokan megijedhettek. A 17-es feladatnál szintén bonyolultnak tűnt a képlet. "Pedig valójában ezek sem voltak nagyon nehéz feladatok" - tette hozzá.

Túry Gergely

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola diákja, Kádár Balázs szerint is bonyolult volt a 18-as feladat megfogalmazása. "Túl sok felesleges információ volt a szövegben, ami valójában nem is kellett a példa megoldásához. Azoknak nem volt baja ezzel, akik nem mélyedtek bele a részletekbe" - mondta.

A matekérettségi második részében szereplő feladatok többsége már jóval hosszabb és összetettebb, ezért sokat segíthetett a diákoknak az, ha "feldarabolták" a példákat. „Sokaknak bevált például, hogy egyszerűen letakarják a piszkozatlappal a hosszú feladat b), c) és d) részeit, amíg meg nem oldották az a) részt” – mondta a szaktanár. Itt már fontos szempont a javításnál, hogy a végeredmény indoklása és a részletes számítás is szerepeljen, ezekért ugyanis - még ha a végeredmény nem is stimmel - értékes részpontokat lehet kapni.

Az érettségin használható legális puskákról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.