Ilyen lesz az idei érettségi: szóbeli tételek fizikából

Május 2-án kezdődik a 2011-es tavaszi érettségi időszak, az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 2. és 8. között tartják. Itt olvashatjátok az idei emelt szintű szóbeli tételek címét fizikából.

  • Eduline

A 2011-es szóbeli és írásbeli érettségi időpontjait itt találod, a legfontosabb tudnivalókat pedig itt nézheted át.

1. A haladó mozgások

- Egyenes vonalú egyenletes, és egyenletesen változó mozgások. Egyenes vonalú mozgások szuperpozíciója

- A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek, mértékegységeik

- A mozgások analitikus és grafikus leírása

- A mozgások dinamikai elemzése

- Egyszerű hétköznapi példák haladó mozgásokra

2. Periodikus mozgások

- Egyenletes körmozgás, harmonikus rezgőmozgás. A két mozgás kapcsolata

- A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek, mértékegységeik

- A mozgásegyenletek

- A mozgások dinamikai jellemzése

- A rezgő test energiája, a rezonancia jelensége

- Példák a felsorolt mozgásokra, jelenségekre

3. Az erő

- Az erő, a tömeg, a lendület fogalma

- Newton törvényei

- Az erők fajtái, erőtörvények a fizikában

- Hétköznapi példák ütközésekre, súrlódásra, rugalmas erőkre

4. Mechanikai egyensúly

- A témához kapcsolható fogalmak, mértékegységeik

- Egyszerű gépek

- A mindennapi életben használt egyszerű gépek működése, hasznossága

5. Hőtágulás

- A hőmérséklet, a hőmennyiség, a hőtágulás fogalma

- Hőmérséklet mérése

- Szilárd testek, folyadékok, gázok hőtágulása, a hőtágulást leíró összefüggések

- Mindennapi példák a hőtágulás felhasználására, káros voltára, hőtágulás a természetben

6. Gázok állapotváltozásai

- A gázok állapotjelzői és mértékegységeik

- A gázok állapotegyenlete

- Az állapotváltozás fogalma, gáztörvények

- Nevezetes állapotváltozások, (izobár, izochor, izoterm, adiabatikus), ábrázolás p–V diagramon, a hőtan első főtételének alkalmazása a fenti állapotváltozásokra

- Az ideális gáz kinetikus modellje

- A témához kapcsolható természeti jelenségek és egyszerű berendezések működésének magyarázata

7. A termodinamika főtételei

- A belső energia, a hőmennyiség, a térfogati munka fogalma

- Az I. főtétel és alkalmazásai hőtani folyamatokban

- A II. főtétel mint a spontán folyamatok irányának meghatározása

- A II. főtétel, a hőerőgépek hatásfoka

- Perpetuum mobile

- Egyszerű termodinamikai gépek

8. Halmazállapot-változások, fajhő

- A szilárd, a cseppfolyós és a légnemű halmazállapot általános jellemzése; gáz, gőz, telített gőz, páratartalom fogalma

- Az olvadás/fagyás, párolgás/forrás, lecsapódás, szublimáció folyamata, jellemző mennyiségei, mértékegységeik

- A folyamatokat befolyásoló tényezők

- A halmazállapot-változások jellemzése energetikai szempontból

- Fajhő, hőkapacitás, belső energia, hőmérséklet fogalma, mértékegységeik

- Hétköznapi példák fázisátalakulásokra

9. Időben állandó erőterek

- Az elektromos erőtér fogalma, jellemzése: térerősség, potenciál, feszültség, erővonalak

- Egyszerű elektrosztatikus erőterek

- A mágneses erőtér fogalma, jellemzése: indukció, fluxus, erővonalak

- A gravitációs kölcsönhatás, gravitációs erőtér

- Példák a mindennapi életből; földelés, árnyékolás, kondenzátor, elektromágnes alkalmazása

10. Az elektromos áram

- Az elektromos áram fogalma, áramforrások, az elektromos áramkör

- Ohm törvénye

- Az áram hőhatása-teljesítménye, munkája, gyakorlati vonatkozások

- Az áram mágneses, vegyi, biológiai hatásai. Elektrolízis, Faraday-törvények

- A váltakozó áram fogalma, jellemzői, váltakozó áramú berendezések

11. Az elektromágneses indukció

- Áram és mágneses tér kölcsönhatása, Lorenz-erő

- A mozgási indukció jelensége, értelmezése a Lorenz-erő alapján

- A nyugalmi indukció jelensége

- Lenz törvénye

- Gyakorlati alkalmazás, az elektromos áram előállítása, szállítása, generátorok, a transzformátor

12. A fény

- A geometriai optika, leképezés, gyakorlati felhasználás

- A fény mint hullám; a polarizáció, az elhajlás, az interferencia, a diszperzió fogalma

- Foton, fotóeffektus, a fény kettős természete

- Fénysebesség, a fénysebesség mérése, a fénysebesség mint határsebesség

- A lézer

13. Hullámok

- A mechanikai hullámok jellemzői

- A hullámok terjedési tulajdonságai. Interferencia, állóhullám

- A hang

- Az elektromágneses hullámok jellemzői

- Elektromágneses spektrum, rezgőkör, fénykibocsátás, fényelnyelés

14. Az energia fajtái, munka, teljesítmény

- Mechanikai energiák, belső energia, kondenzátor, tekercs energiája, a foton energiája, magenergia

- A munkatétel

- Teljesítmény, hatásfok

- Energiaátalakulás, -átalakítás

- Példák a mindennapi életből

15. Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés)

- A lendületmegmaradás törvénye, ütközések

- Mechanikai energiák megmaradása

- Konzervatív erők fogalma, konzervatív mező, potenciál

- Energiaátalakulás rezgőkörökben

- A hőtan I. főtétele mint az energiamegmaradás törvénye

- A töltésmegmaradás törvénye

- Tömeg–energia ekvivalencia, szétsugárzás, párkeltés

16. Az atom szerkezete

- Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Avogadro törvénye

- Az elektromosság elemi töltése, az elektron mint részecske

- Az atom felépítése. Rutherford szóráskísérlete

- Atommodellek

17. Magfizika

- Az atommag felépítése, kötési energia, tömegdefektus

- Magátalakulások, radioaktív bomlások, maghasadás, láncreakció

- Sugárzások, sugárzásmérés, felhasználásuk

- Atomreaktor, atombomba, hidrogénbomba

18. Az anyag kettős természete

- Hullámtulajdonságok

- Az anyaghullám fogalma; de Broglie-féle hullámhossz

- Fotoeffektus, Einstein-féle fényelektromos egyenlet, fotocella, a fény kettős természete

19. Csillagászat

.

- Naprendszer, Kepler-törvények

- Bolygók, állócsillagok és egyéb természetes és mesterséges égitestek

- A Nap tulajdonságai, energiatermelése

- Az ősrobbanás elmélete, a világegyetem szerkezete

- A csillagászat vizsgálati módszerei

20. Gravitáció

- Tömegvonzás törvénye

- Nehézségi erő, nehézségi gyorsulás, súly, súlytalanság

- Kozmikus sebességek

Forrás: Oktatási Hivatal
Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!