Újabb változás: ezekre a szakokra kell emelt szintű érettségi 2013-tól

Két emelt szintű érettségi lesz a "belépő" 2013-tól az orvostudomány három egységes, osztatlan képzésénél (általános orvos, fogorvos, gyógyszerész), illetve az agrárképzésnél az egységes, osztatlan állatorvosképzésnél - a kabinet vonatkozó döntését a kormany.hu tette közzé csütörtökön.

  • Eduline
Egy emelt szintű érettségire lesz szükség a bölcsészettudományi, a jogi és igazgatási, valamint a társadalomtudomány szakjain. A felsőoktatási intézmények 2012-től emelt szintű érettségit írtak elő az erdőmérnöki (egységes, osztatlan) és az építész (egységes, osztatlan), valamint az energetikai mérnöki szakokon - olvasható a közleményben.

A tájékoztató szerint a most elfogadott rendelkezések nem érintik a felvételi eljárást, valamint a pontozási rendszert. Ugyanakkor a módosítás a felvételizők számára lehetővé teszi, hogy azok a tanulók, akik középiskolájukban nem két évig tanultak egy természettudományos tárgyat, a két, egy-egy évig tanult tárgyból összeadhassák pontjaikat.

Több szakra kötelező lesz az emelt szintű érettségi

Az új szabályozás biztosítja, hogy a jövőben az idegen nyelven meghirdetett képzésekben is lehet nyelvvizsga-többletpontot számolni. Szintén újdonság, hogy a szociális képzési ágban, valamint az orvos-, és egészségtudományi képzésnél is szerveznek egészségügyi, illetve pályaalkalmassági vizsgát, továbbá nem kötelező jelentkezési feltétel az emelt szintű érettségi vizsga letétele annak, aki 2005 előtt érettségizett, és már van legalább egy felsőfokú végzettsége.

A közlés kitér arra is: a felsőoktatási intézményeknek könnyebbséget jelent, hogy a módosítással a keresztféléves eljárásban 10 nappal meghosszabbodott a döntési határidő, vagyis az Oktatási Hivatal január 15. helyett január 25-ig dönthet a besorolásokról - arról, hogy az érintett hallgató felvehető-e az általa megjelölt felsőoktatási intézménybe.

A kormányrendelet tartalmazza az éves felvételi eljáráshoz igazodóan módosult alap- és mesterképzési szakok jegyzékét, az elmúlt időszakban akkreditált és indított szakok listáját.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.