Még Pálinkásnak sem tetszik a kormány terve a 15 éves korig tartó tankötelezettségről

Jó döntésnek tartja a természettudományi érettségi kötelezővé tételét, de a tizenöt éves korig tartó tankötelezettséggel nem ért egyet Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

  • Eduline

Az MTA elnöke az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: véleménye szerint tizenhat éves korra kellene csökkenteni a tankötelezettség felső határát. A március 1-jén nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Tervben az olvasható, fel kell kínálni a 15. évüket betöltő fiataloknak: választhassanak, folytatják tanulmányaikat vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső határát 15 évre szállítja majd le.

Pálinkás: 15 helyett 16 éves korig tartson a tankötelezettség
MTI - Bruzák Noémi

Pálinkás József azt a kormányzati tervet azonban jó lépésnek nevezte, amely szerint minden érettségiző diáknak vizsgáznia kellene biológiából, kémiából vagy fizikából.

Több ponton változhat az érettségi rendszer

Az érettségi tárgyak számának csökkentése és egyes vizsgatípusok megszüntetése is szerepel az új közoktatási törvény december elején bemutatott koncepciójában, amely alapján 2014-től természettudományos tárgyakból is kellene érettségizni. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az oktatási államtitkár megszüntetné az előrehozott érettségi lehetőségét is, a közoktatási tervezetben nem szerepel a 2005-ben bevezetett vizsgatípus. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős államtitkár az eduline-nak adott interjújában külön kiemelte: nem tartja jónak, hogy a diákok egyes tantárgyakból akár tizenöt-tizenhat évesen leérettségizhetnek. Az érettségi tervezett változtatásairól bővebben itt olvashatsz.

eduline
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.