Megint változik az érettségi: csökkentik a választható tárgyak számát

A következő években legalább a felére csökkentené az országosan választható érettségi tárgyak számát az oktatásirányítás - olvasható a pénteki Magyar Nemzetben.

  • Eduline
Csökken a választható tantárgyak száma
Túry Gergely
A napilap ismerteti, hogy Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára szerint a lépéssel több száz millió forintot takarítana meg az állam, a diákokat pedig nem érné érdemi kár.

Az államtitkár elmondta: teljesen felesleges, hogy például testnevelésből angol vagy spanyol nyelven is lehessen maturálni, hiszen a két tannyelvű iskolába járó gyerekek az elméleti tárgyak ismertetése során is be tudják mutatni idegennyelvtudásukat. Hozzátette: jelenleg több mint száz tantárgyból lehet érettségi vizsgát tenni, ám a diákok elsöprő többsége általában ugyanabból a néhány tárgyból választ. Több olyan tantárgy is van, amelyből egy évben legfeljebb egy diák érettségizik, ám ezekből a tárgyakból ugyanúgy elő kell állítani a tételsorokat - írja a Magyar Nemzet.

Nem lenne több előrehozott érettségi

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az oktatási államtitkár megszüntetné az előrehozott érettségi lehetőségét is: az új közoktatási törvény tervezetében nem szerepel a 2005-ben bevezetett vizsgatípus, Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős államtitkár az eduline-nak adott interjújában pedig külön kiemelte: nem tartja jónak, hogy a diákok egyes tantárgyakból akár tizenöt-tizenhat évesen leérettségizhetnek. A részletekről itt olvashatsz.

Az előrehozott érettségit a kétszintű rendszerrel együtt, 2005-ben vezették be: a normál, pótló- és javítóvizsga mellett ekkor hozták létre az előrehozott, szintemelő, ismétlő és kiegészítő érettségit.

Az előrehozott vizsga gyorsan népszerűvé vált, évről évre nő a jelentkezők száma: már a bevezetés évében 14 ezren döntöttek úgy, hogy egyes tantárgyakból tizennyolc éves koruk előtt adnak számot tudásról, 2006-ban már több mint 25 ezren, 2008-ban pedig 46 ezren. Idén tavasszal minden eddigi csúcsot megdöntött a jelentkezők száma, több mint 53 ezer kilencedik, tizedik és tizenegyedik évfolyamos diák vizsgázott le egy vagy két tantárgyból.

Az előrehozott vizsgafajta az őszi érettségi "sztárja", a statisztikák szerint a tanulók több mint fele választotta ezt a típust. Középszinten 2010-ben a legtöbben (10 988 fő) informatikából, angolból (10 128 fő), földrajzból (6943 fő) és németből (4873 fő) érettségizett, emelt szinten pedig szintén az angol nyelv (426 fő), a német (182 fő), a testnevelés (115 fő) és a biológia (79 fő) volt a legnépszerűbb.

eduline/MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.