A következő években legalább a felére csökkentené az országosan választható érettségi tárgyak számát az oktatásirányítás - olvasható a pénteki Magyar Nemzetben.
A napilap ismerteti, hogy Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára szerint a lépéssel több száz millió forintot takarítana meg az állam, a diákokat pedig nem érné érdemi kár.
Az államtitkár elmondta: teljesen felesleges, hogy például testnevelésből angol vagy spanyol nyelven is lehessen maturálni, hiszen a két tannyelvű iskolába járó gyerekek az elméleti tárgyak ismertetése során is be tudják mutatni idegennyelvtudásukat. Hozzátette: jelenleg több mint száz tantárgyból lehet érettségi vizsgát tenni, ám a diákok elsöprő többsége általában ugyanabból a néhány tárgyból választ. Több olyan tantárgy is van, amelyből egy évben legfeljebb egy diák érettségizik, ám ezekből a tárgyakból ugyanúgy elő kell állítani a tételsorokat - írja a Magyar Nemzet.
Nem lenne több előrehozott érettségi
Ahogy arról
, az oktatási államtitkár megszüntetné az előrehozott érettségi lehetőségét is: az új közoktatási törvény tervezetében nem szerepel a 2005-ben bevezetett vizsgatípus, Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős államtitkár az eduline-nak adott interjújában pedig külön kiemelte: nem tartja jónak, hogy a diákok egyes tantárgyakból akár tizenöt-tizenhat évesen leérettségizhetnek.
A részletekről itt olvashatsz.
Az előrehozott érettségit a kétszintű rendszerrel együtt, 2005-ben vezették be: a normál, pótló- és javítóvizsga mellett ekkor hozták létre az előrehozott, szintemelő, ismétlő és kiegészítő érettségit.
Az előrehozott vizsga gyorsan népszerűvé vált, évről évre nő a jelentkezők száma: már a bevezetés évében 14 ezren döntöttek úgy, hogy egyes tantárgyakból tizennyolc éves koruk előtt adnak számot tudásról, 2006-ban már több mint 25 ezren, 2008-ban pedig 46 ezren. Idén tavasszal minden eddigi csúcsot megdöntött a jelentkezők száma, több mint 53 ezer kilencedik, tizedik és tizenegyedik évfolyamos diák vizsgázott le egy vagy két tantárgyból.
Az előrehozott vizsgafajta az őszi érettségi "sztárja", a statisztikák szerint a tanulók több mint fele választotta ezt a típust. Középszinten 2010-ben a legtöbben (10 988 fő) informatikából, angolból (10 128 fő), földrajzból (6943 fő) és németből (4873 fő) érettségizett, emelt szinten pedig szintén az angol nyelv (426 fő), a német (182 fő), a testnevelés (115 fő) és a biológia (79 fő) volt a legnépszerűbb.
eduline/MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
