Mégis kötelező lesz 2013-tól az emelt szintű érettségi?

Pokorni Zoltán szerint a fokozatos, megfontolt fejlesztés a jó az oktatásban: az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke így értékelte kedden az MTI-nek, hogy változatlanul marad a felsőoktatási intézményekbe való felvétel egyes szabályainak módosításáról szóló 2010. évi törvény, amelyet a nyáron ellenszavazat nélkül fogadott el az Országgyűlés.

  • Eduline

 A hétfői voksolás értelmében hatályban marad az a szabályozás, amely szerint a kormány dönthet arról, hogy 2013-tól mely intézményekben, mely szakokon felvételi követelmény az emelt szintű érettségi vizsga. Korábban a vizsga elvárt szintjéről a felsőoktatási intézmények dönthettek, ennek következményeként drasztikusan visszaesett a szigorúbb vizsgát vállaló diákok száma, s ezzel a felsőoktatási szakemberek szerint a felsőoktatásba belépő diákok felkészültsége is csökkent. A kormányváltást követően Pokorni Zoltán és Pósán László fideszes képviselők olyan értelmű javaslatot terjesztett be, amelynek értelmében a október 30-áig előterjesztést kellett volna készítenie a szaktárcának a kormány számára, hogy mely területeken lépjenek életbe a szigorúbb előírások.

 

Az oktatási államtitkárság végül olyan irányú javaslatot fogalmazott meg a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosítása keretében, hogy helyezzék hatályon kívül a nyáron elfogadott jogszabály ezirányú rendelkezéseit. Ezt követően terjesztett be Pokorni Zoltán és Pósán László újabb módosító indítványt, amelyet az Országgyűlés hétfőn jóváhagyott.

 

Pokorni Zoltán hangsúlyozta: nincs ellentét a nyári törvény és az államtitkárság koncepciója között. Az ő javaslatuk értelmében 2013-től egy, az államtitkárságé szerint 2014-től két tárgyból lenne szükséges emelt szintű érettségi a felsőoktatásba való belépéshez. Értékelése szerint a fokozatos, megfontolt fejlesztés a jó, s nem az a cél, hogy a gyerekeket megalázzák, vagy kizárják az egyetemekről.

 

Mint kiemelte: hosszabb távon ők is támogatják, hogy legalább az államilag finanszírozott képzések esetében kötelező legyen az emelt szintű vizsga. Ugyanakkor fontosnak látják, hogy a magasabb minőségi elvárások bevezetésére a lehető legkorábbi időpontban sor kerüljön. Körültekintőnek kell lenni, figyelembe kell venni a közoktatási intézmények felkészültségét, a felsőoktatási intézmények igényeit és a finanszírozási lehetőségeket is - hangsúlyozta.

MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.