Augusztus 10-e a határidő, a ponthatárok ugyanazok maradnak viszont itt már csak egyetlen képzésre lehet leadni a jelentkezést és aki így jut be, az már mindenképpen költségtérítéses formában fog továbbbtanulni.
Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára pénteken sajtótájékoztatóján elmondta: a szeptemberben kezdődő tanévre egyelőre több mint 42 ezer diákot nem vettek fel a 140 ezer jelentkező közül, ők csak költségtérítéses képzésre jelentkezhetnek. Összesen 479 képzés közül lehet választani. A 479 közül 159 alapképzés, 6 egységes, osztatlan képzés, 254 mesterképzés (ebből 120 tanári szak) és 60 felsőfokú szakképzés. Kizárólag egyetlen felsőoktatási intézménybe és egyetlen képzésre adhatják be a tanulók a papírjaikat - mondta Dux László.
A pótfelvételin a ponthatárokat ugyanott húzzák meg, mint az elsőkörös felvételin, tehát ez a lehetőség azokat érinti, akik a pótfelvételi lapon megjelölt képzésre nem jelentkeztek, vagy korábban más területre jelentkeztek és ott nem nyertek felvételt.
A kérelmeket az Oktatási Hivatalhoz kell eljuttatni, ahol azokat feldolgozzák. Elektronikus úton is lehet jelentkezni a pótfelvételire, a jelentkezési lap elérhető az Educatio Kft. ügyfélszolgálatán és a felsőoktatási intézményekben.
Dux László elmondta: a most felvettek egyharmadának már van egy középfokú nyelvvizsgája, további 10 százalékuknak pedig felsőfokú nyelvvizsgája. A legnagyobb, 6,39-szeres túljelentkezés a művészeti képzésben volt, ezt követi a jogi (4,27-szeres) és a sporttudományi (3,56-szoros) képzés.
A helyettes államtitkár "némi pályakorrekciós lehetőségként" is említette a mesterképzésre való jelentkezést, amely területre 16.119 hallgatót vettek fel, négyszer annyit, mint 2008-ban. A mesterképzésre 84 százalékban államilag támogatott képzésre vették fel a jelentkezőket, a legtöbbet, 3205 hallgatót a bölcsészettudományi képzési területre. Ezen a téren az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) volt a legnépszerűbb, ide 1763-an kerültek be.
Dux László hangsúlyozta: "a tanárképzés legsúlyosabb problémái továbbra sem tekinthetőek megnyugtatóan megoldottnak", annak ellenére, hogy egyes szakokra - mint magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, művészeti oktatás - akár több százan is jelentkeztek. Ellenpéldaként jelölte meg a természettudományos - fizika, kémia, biológia - szakokat, amelyekre ebben az évben mindössze 35 tanulót vettek fel, ez a szám viszont "biztosan nem tudja pótolni a nyugdíjba menőket". További problémaként említette, hogy a tanár szakon végzettek egyáltalán nem biztos, hogy tanárként helyezkednek el. A pedagógus-utánpótlás megszervezését, a pályára kerülés és a pályán való megmaradás elősegítését a helyettes államtitkár a következő esztendők komoly feladatának nevezte.
mti/eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
