Augusztus 10-e a határidő, a ponthatárok ugyanazok maradnak viszont itt már csak egyetlen képzésre lehet leadni a jelentkezést és aki így jut be, az már mindenképpen költségtérítéses formában fog továbbbtanulni.
Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára pénteken sajtótájékoztatóján elmondta: a szeptemberben kezdődő tanévre egyelőre több mint 42 ezer diákot nem vettek fel a 140 ezer jelentkező közül, ők csak költségtérítéses képzésre jelentkezhetnek. Összesen 479 képzés közül lehet választani. A 479 közül 159 alapképzés, 6 egységes, osztatlan képzés, 254 mesterképzés (ebből 120 tanári szak) és 60 felsőfokú szakképzés. Kizárólag egyetlen felsőoktatási intézménybe és egyetlen képzésre adhatják be a tanulók a papírjaikat - mondta Dux László.
A pótfelvételin a ponthatárokat ugyanott húzzák meg, mint az elsőkörös felvételin, tehát ez a lehetőség azokat érinti, akik a pótfelvételi lapon megjelölt képzésre nem jelentkeztek, vagy korábban más területre jelentkeztek és ott nem nyertek felvételt.
A kérelmeket az Oktatási Hivatalhoz kell eljuttatni, ahol azokat feldolgozzák. Elektronikus úton is lehet jelentkezni a pótfelvételire, a jelentkezési lap elérhető az Educatio Kft. ügyfélszolgálatán és a felsőoktatási intézményekben.
Dux László elmondta: a most felvettek egyharmadának már van egy középfokú nyelvvizsgája, további 10 százalékuknak pedig felsőfokú nyelvvizsgája. A legnagyobb, 6,39-szeres túljelentkezés a művészeti képzésben volt, ezt követi a jogi (4,27-szeres) és a sporttudományi (3,56-szoros) képzés. A helyettes államtitkár "némi pályakorrekciós lehetőségként" is említette a mesterképzésre való jelentkezést, amely területre 16.119 hallgatót vettek fel, négyszer annyit, mint 2008-ban. A mesterképzésre 84 százalékban államilag támogatott képzésre vették fel a jelentkezőket, a legtöbbet, 3205 hallgatót a bölcsészettudományi képzési területre. Ezen a téren az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) volt a legnépszerűbb, ide 1763-an kerültek be. Dux László hangsúlyozta: "a tanárképzés legsúlyosabb problémái továbbra sem tekinthetőek megnyugtatóan megoldottnak", annak ellenére, hogy egyes szakokra - mint magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, művészeti oktatás - akár több százan is jelentkeztek. Ellenpéldaként jelölte meg a természettudományos - fizika, kémia, biológia - szakokat, amelyekre ebben az évben mindössze 35 tanulót vettek fel, ez a szám viszont "biztosan nem tudja pótolni a nyugdíjba menőket". További problémaként említette, hogy a tanár szakon végzettek egyáltalán nem biztos, hogy tanárként helyezkednek el. A pedagógus-utánpótlás megszervezését, a pályára kerülés és a pályán való megmaradás elősegítését a helyettes államtitkár a következő esztendők komoly feladatának nevezte.mti/eduline
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
