Ponthatárok: nincsenek nagy meglepetések idén

A ponthatárok teljes listáját innen töltheted le.

A Corvinus Egyetem gazdasági és menedzsment szakán 1 ponttal alacsonyabb a küszöb mint tavaly, az évek óta csúcstartó nemzetközi gazdálkodás szakon viszont már héttel. Az ELTE jogi karára a tavalyival megegyező a bekerülési pontszám, a Semmelweis Egyetem általános orvosi karára viszont hárommal kevesebb.

Érdekes kivételt képez az átlagosan alacsonyabb ponthatárok között a Budapesti Gazdasági Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakán szükséges 399 pont, amely 11-gyel több, mint a tavalyi ponthatár.

Idén is a Corvinuson a legmagasabb a ponthatár 

A 2009-es évhez hasonlóan az első két top-ponthatár a Corvinus Egyetemen született. 462 pont lett a küszöb a nemzetközi gazdálkodás, míg 453 a gazdasági és menedzsment szakon.

Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke az orvosi képzésekkel kapcsolatban elmondta: idén is magasak voltak a ponthatárok, intézménytől függően 418 és 434 pont közötti eredményt kellett elérni a bejutáshoz. A jogászképzésben ugyanez 409 és 426 között alakult. Az orvosi karokon tavalyhoz képest csökkent a felvételi pontszám és több hallgatót vettek fel, míg a jogi karokon a ponthatárok nagyjából hasonlóak az előző évihez, az ide felvettek száma pedig csökkent - tette hozzá.

A szintén közkedvelt kommunikáció szakra 401-452 pontot kellett elérniük a tanulóknak ahhoz, hogy felvegyék őket valamelyik egyetemre, főiskolára. A Budapesti Kommunikációs Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán idén is magas, 449 a ponthatár. A pszichológia szakokra 444 és 449 közötti pontot kellett teljesíteni a sikeres felvételhez. A közismerten erős Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakán például 449 pont kellett a bejutáshoz.

Az idén mintegy 140 ezren jelentkeztek egyetemekre és főiskolákra, a tavalyi 127.500-zal szemben, s közülük első körben mintegy 97 ezren kerültek be az intézményekbe, ezen belül államilag finanszírozott képzésre 56 ezren.

Az összes jelentkező több mint kétharmada 69,6 százalék, vagyis pontosan 97 706 fő nyert felvételt. A tavalyihoz képest tehát valamivel tovább élesedett a verseny - 2009-ben még a felvételizők 74 százaléka járt sikerrel - adja hírül a felvi.hu.

Intézmény	Szak	2009-es ponthatár (alap, nappali, állami)	2010-es ponthatár - állami	2010-es ponthatár- költségtérítéses
Budapesti Corvinus Egyetem	gazdálkodási és menedzsment	454	453	431
Budapesti Corvinus Egyetem	nemzetközi gazdálkodás	469	462	449
Budapesti Gazdasági Főiskola	turizmus és vendéglátás	427	418	383
Budapesti Gazdasági Főiskola	gazdálkodási és menedzsment	388	399	282
Budapesti Gazdasági Főiskola	pénzügy és számvitel	388	385	279
Eötvös Loránd Tudományegyetem	pszichológia	453	449	437
Eötvös Loránd Tudományegyetem	anglisztika	398	399	394
Eötvös Loránd Tudományegyetem	jogász	426	426	392
Eötvös Loránd Tudományegyetem	kommunikáció és média	451	452	n.a.
Semmelweis Egyetem	általános orvos	437	434	382
Pécsi Tudományegyetem	általános orvos	420	418	258
Budapesti Műszaki Egyetem	gépészmérnök	367	372	361
Budapesti Műszaki Egyetem	mérnök informatikus	373	370	384
Budapesti Műszaki Egyetem	építész	366	404	389

 

A leadott jelentkezési lapokból világosan látszik, hogy alapképzésen idén is a turizmus-vendéglátás szakokra adták be legtöbben jelentkezésüket. Ezt követik a gazdálkodás és menedzsment szakok, valamint harmadik helyen a jogász képzés.

Magasabb költségtérítéses ponthatárok

A 2009-es "ponthatár padlóhoz" képest húsz ponttal emelték idén a küszöböt, így már a költségtérítéses képzésekre való bejutáshoz sem volt elég a 160 pont. Az elvárt minimum idén 180 pont ugyan, de a legtöbb helyen ennél jóval többet kellett elérni. Jellemző, hogy a magas presztízsű szakokon viszonylag szűk a sáv az állami és a költségtérítéses pontok között. Az ELTE anglisztika szakán például csak 5 pont a különbség (399 és 394), míg a Károli pszichológia szakán még ennél is kevesebb - mindössze három. (449 és 446)

A két "csúcsszakon" - A Corvinus nemzetközi gazdálkodás illetve a gazdálkodási és menedzsment szakán egyaránt bőven 400 pont felett van a költségtérítéses határ is (449, és 431 pont!) 

Nagyon nagy különbséget találunk viszont a BGF két turizmus-vendéglátás képzésén, az állami és a költségtérítéses ponthatárok alakulása tekintetében. Míg a magyar nyelvű képzés 413-as állami határa mellett szintén magas lett költségtérítéses küszöb (383), addig ugyanezen képzés angol nyelvű változatában a 396-os állami pontszám mellett elég volt 200 pontot elérnie annak, aki a költségtérítéses képzést célozta meg.

eduline/mti