Ponthatárok: nincsenek nagy meglepetések idén

A tavalyihoz képest jellemzően néhány ponttal alacsonyabban húzták meg az idei ponthatárokat. A népszerű szakok közül van, ahol csak egy ponttal, de van, ahol öt-hat ponttal kevesebb is elég most a bejutáshoz.

  • Eduline

A ponthatárok teljes listáját innen töltheted le.

A Corvinus Egyetem gazdasági és menedzsment szakán 1 ponttal alacsonyabb a küszöb mint tavaly, az évek óta csúcstartó nemzetközi gazdálkodás szakon viszont már héttel. Az ELTE jogi karára a tavalyival megegyező a bekerülési pontszám, a Semmelweis Egyetem általános orvosi karára viszont hárommal kevesebb.

Érdekes kivételt képez az átlagosan alacsonyabb ponthatárok között a Budapesti Gazdasági Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakán szükséges 399 pont, amely 11-gyel több, mint a tavalyi ponthatár.

Stiller Ákos, hvg.hu

Idén is a Corvinuson a legmagasabb a ponthatár 

A 2009-es évhez hasonlóan az első két top-ponthatár a Corvinus Egyetemen született. 462 pont lett a küszöb a nemzetközi gazdálkodás, míg 453 a gazdasági és menedzsment szakon.

Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke az orvosi képzésekkel kapcsolatban elmondta: idén is magasak voltak a ponthatárok, intézménytől függően 418 és 434 pont közötti eredményt kellett elérni a bejutáshoz. A jogászképzésben ugyanez 409 és 426 között alakult. Az orvosi karokon tavalyhoz képest csökkent a felvételi pontszám és több hallgatót vettek fel, míg a jogi karokon a ponthatárok nagyjából hasonlóak az előző évihez, az ide felvettek száma pedig csökkent - tette hozzá.

A szintén közkedvelt kommunikáció szakra 401-452 pontot kellett elérniük a tanulóknak ahhoz, hogy felvegyék őket valamelyik egyetemre, főiskolára. A Budapesti Kommunikációs Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán idén is magas, 449 a ponthatár. A pszichológia szakokra 444 és 449 közötti pontot kellett teljesíteni a sikeres felvételhez. A közismerten erős Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakán például 449 pont kellett a bejutáshoz.

Az idén mintegy 140 ezren jelentkeztek egyetemekre és főiskolákra, a tavalyi 127.500-zal szemben, s közülük első körben mintegy 97 ezren kerültek be az intézményekbe, ezen belül államilag finanszírozott képzésre 56 ezren.

Az összes jelentkező több mint kétharmada 69,6 százalék, vagyis pontosan 97 706 fő nyert felvételt. A tavalyihoz képest tehát valamivel tovább élesedett a verseny - 2009-ben még a felvételizők 74 százaléka járt sikerrel - adja hírül a felvi.hu.

IntézménySzak2009-es ponthatár (alap, nappali, állami)

2010-es ponthatár - állami

2010-es ponthatár- költségtérítéses
Budapesti Corvinus Egyetemgazdálkodási és menedzsment454453431
Budapesti Corvinus Egyetemnemzetközi gazdálkodás469462449
Budapesti Gazdasági Főiskolaturizmus és vendéglátás427418383
Budapesti Gazdasági Főiskolagazdálkodási és menedzsment388399282

Budapesti Gazdasági

Főiskola

pénzügy és számvitel388385279
Eötvös Loránd Tudományegyetempszichológia453449437
Eötvös Loránd Tudományegyetemanglisztika398399394
Eötvös Loránd Tudományegyetemjogász426426392
Eötvös Loránd Tudományegyetemkommunikáció és média451452 n.a.
Semmelweis Egyetemáltalános orvos437434 382
Pécsi Tudományegyetemáltalános orvos420418 258
Budapesti Műszaki Egyetemgépészmérnök367372 361
Budapesti Műszaki Egyetemmérnök informatikus373370 384
Budapesti Műszaki Egyetemépítész366404 389

 

A leadott jelentkezési lapokból világosan látszik, hogy alapképzésen idén is a turizmus-vendéglátás szakokra adták be legtöbben jelentkezésüket. Ezt követik a gazdálkodás és menedzsment szakok, valamint harmadik helyen a jogász képzés.

Magasabb költségtérítéses ponthatárok

A 2009-es "ponthatár padlóhoz" képest húsz ponttal emelték idén a küszöböt, így már a költségtérítéses képzésekre való bejutáshoz sem volt elég a 160 pont. Az elvárt minimum idén 180 pont ugyan, de a legtöbb helyen ennél jóval többet kellett elérni. Jellemző, hogy a magas presztízsű szakokon viszonylag szűk a sáv az állami és a költségtérítéses pontok között. Az ELTE anglisztika szakán például csak 5 pont a különbség (399 és 394), míg a Károli pszichológia szakán még ennél is kevesebb - mindössze három. (449 és 446)

A két "csúcsszakon" - A Corvinus nemzetközi gazdálkodás illetve a gazdálkodási és menedzsment szakán egyaránt bőven 400 pont felett van a költségtérítéses határ is (449, és 431 pont!) 

Stiller Ákos, hvg.hu

Nagyon nagy különbséget találunk viszont a BGF két turizmus-vendéglátás képzésén, az állami és a költségtérítéses ponthatárok alakulása tekintetében. Míg a magyar nyelvű képzés 413-as állami határa mellett szintén magas lett költségtérítéses küszöb (383), addig ugyanezen képzés angol nyelvű változatában a 396-os állami pontszám mellett elég volt 200 pontot elérnie annak, aki a költségtérítéses képzést célozta meg.

eduline/mti

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.