2013-tól ugyanis a kormány fog dönteni arról, hogy mely képzések esetében, hány és mely tantárgyakból legyen a felsőoktatási képzésbe való belépés feltétele az emelt szintű érettségi - az erről szóló képviselői indítványt a fideszes Pokorni Zoltán és Pósán László nyújtotta be.
Ha az Országgyűlés is jóváhagyja a változtatásokat, először a 2013 őszén induló felsőoktatási képzések esetében kell majd alkalmazni az új rendelkezéseket. A hosszabb felkészülési idő biztosítását az előterjesztők két okból tartják indokoltnak: egyrészt a tanulók számára lehetővé kell tenni az érdemi döntést és felkészülést, másrészt a kialakult gyakorlat (amely a kevés emelt szintű vizsgázóhoz alkalmazkodott) és a költségvetési megszorító intézkedések miatt az emelt szintű vizsgára történő felkészítés finanszírozási, személyi és tárgyi feltételeit is meg kell teremteni.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke és alelnöke az indítványt indokolva felidézték, hogy a kétszintű érettségi eredeti koncepciója szerint a középszintű vizsga a középiskolai tanulmányok lezárását tanúsította volna, míg az emelt szintű vizsga a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáját volt hivatott kiváltani. Az emelt szintű vizsgához ugyanis nem csupán magasabb követelmények kapcsolódnak, hanem standard vizsgaként egyenlő esélyeket, versenyfeltételeket is teremt a különböző intézményekből érkező diákok számára, mivel teljesítményük objektív módon összevethető.
Ezzel a koncepcióval szakított 2002-ben az oktatási kormányzat akkor, amikor a felsőoktatási intézményekre bízta annak eldöntését, hogy megkövetelik-e az emelt szinten letett vizsgát a hozzájuk jelentkező fiataloktól. A döntés - mint rámutattak - egyértelműen elhibázottnak bizonyult, következményei pedig mind a közoktatási, mind a felsőoktatási intézményekben érzékelhetők. Az emelt szinten letett vizsgák aránya alacsony, a középszintű vizsga során - mivel az nem kellően standard - a tanulók teljesítménye objektív módon nem hasonlítható össze, így egyes jelentkezők indokolatlan előnyhöz jutnak, mások hátrányba kerülnek társaikhoz képest a felvételi során. Mivel a felsőoktatásba történő bejutáshoz többnyire elég a középszintű vizsga is, ezért a diákok többsége nem választja a nagyobb, mélyebb tudást nyújtó emelt szintű vizsgára történő felkészülést.
Ez érzékelhető a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert diákok csökkenő teljesítményén is, melyet az egyetemek, főiskolák folyamatosan érzékeinek, és kritikával illetnek. Ezért javasolják, hogy a jövőben ne a felsőoktatási intézmények, hanem a kormány dönthessen arról, hogy mely képzések esetében hány és mely tantárgyból vagy tantárgyakból írja elő az emelt szintű vizsga letételét felvételi követelményként.
mti/eduline
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
