2013-tól ugyanis a kormány fog dönteni arról, hogy mely képzések esetében, hány és mely tantárgyakból legyen a felsőoktatási képzésbe való belépés feltétele az emelt szintű érettségi - az erről szóló képviselői indítványt a fideszes Pokorni Zoltán és Pósán László nyújtotta be.
Ha az Országgyűlés is jóváhagyja a változtatásokat, először a 2013 őszén induló felsőoktatási képzések esetében kell majd alkalmazni az új rendelkezéseket. A hosszabb felkészülési idő biztosítását az előterjesztők két okból tartják indokoltnak: egyrészt a tanulók számára lehetővé kell tenni az érdemi döntést és felkészülést, másrészt a kialakult gyakorlat (amely a kevés emelt szintű vizsgázóhoz alkalmazkodott) és a költségvetési megszorító intézkedések miatt az emelt szintű vizsgára történő felkészítés finanszírozási, személyi és tárgyi feltételeit is meg kell teremteni.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke és alelnöke az indítványt indokolva felidézték, hogy a kétszintű érettségi eredeti koncepciója szerint a középszintű vizsga a középiskolai tanulmányok lezárását tanúsította volna, míg az emelt szintű vizsga a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáját volt hivatott kiváltani. Az emelt szintű vizsgához ugyanis nem csupán magasabb követelmények kapcsolódnak, hanem standard vizsgaként egyenlő esélyeket, versenyfeltételeket is teremt a különböző intézményekből érkező diákok számára, mivel teljesítményük objektív módon összevethető.
Ezzel a koncepcióval szakított 2002-ben az oktatási kormányzat akkor, amikor a felsőoktatási intézményekre bízta annak eldöntését, hogy megkövetelik-e az emelt szinten letett vizsgát a hozzájuk jelentkező fiataloktól. A döntés - mint rámutattak - egyértelműen elhibázottnak bizonyult, következményei pedig mind a közoktatási, mind a felsőoktatási intézményekben érzékelhetők. Az emelt szinten letett vizsgák aránya alacsony, a középszintű vizsga során - mivel az nem kellően standard - a tanulók teljesítménye objektív módon nem hasonlítható össze, így egyes jelentkezők indokolatlan előnyhöz jutnak, mások hátrányba kerülnek társaikhoz képest a felvételi során. Mivel a felsőoktatásba történő bejutáshoz többnyire elég a középszintű vizsga is, ezért a diákok többsége nem választja a nagyobb, mélyebb tudást nyújtó emelt szintű vizsgára történő felkészülést.
Ez érzékelhető a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert diákok csökkenő teljesítményén is, melyet az egyetemek, főiskolák folyamatosan érzékeinek, és kritikával illetnek. Ezért javasolják, hogy a jövőben ne a felsőoktatási intézmények, hanem a kormány dönthessen arról, hogy mely képzések esetében hány és mely tantárgyból vagy tantárgyakból írja elő az emelt szintű vizsga letételét felvételi követelményként.
mti/edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
