2013-tól ugyanis a kormány fog dönteni arról, hogy mely képzések esetében, hány és mely tantárgyakból legyen a felsőoktatási képzésbe való belépés feltétele az emelt szintű érettségi - az erről szóló képviselői indítványt a fideszes Pokorni Zoltán és Pósán László nyújtotta be.
Ha az Országgyűlés is jóváhagyja a változtatásokat, először a 2013 őszén induló felsőoktatási képzések esetében kell majd alkalmazni az új rendelkezéseket. A hosszabb felkészülési idő biztosítását az előterjesztők két okból tartják indokoltnak: egyrészt a tanulók számára lehetővé kell tenni az érdemi döntést és felkészülést, másrészt a kialakult gyakorlat (amely a kevés emelt szintű vizsgázóhoz alkalmazkodott) és a költségvetési megszorító intézkedések miatt az emelt szintű vizsgára történő felkészítés finanszírozási, személyi és tárgyi feltételeit is meg kell teremteni.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke és alelnöke az indítványt indokolva felidézték, hogy a kétszintű érettségi eredeti koncepciója szerint a középszintű vizsga a középiskolai tanulmányok lezárását tanúsította volna, míg az emelt szintű vizsga a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáját volt hivatott kiváltani. Az emelt szintű vizsgához ugyanis nem csupán magasabb követelmények kapcsolódnak, hanem standard vizsgaként egyenlő esélyeket, versenyfeltételeket is teremt a különböző intézményekből érkező diákok számára, mivel teljesítményük objektív módon összevethető.
Ezzel a koncepcióval szakított 2002-ben az oktatási kormányzat akkor, amikor a felsőoktatási intézményekre bízta annak eldöntését, hogy megkövetelik-e az emelt szinten letett vizsgát a hozzájuk jelentkező fiataloktól. A döntés - mint rámutattak - egyértelműen elhibázottnak bizonyult, következményei pedig mind a közoktatási, mind a felsőoktatási intézményekben érzékelhetők. Az emelt szinten letett vizsgák aránya alacsony, a középszintű vizsga során - mivel az nem kellően standard - a tanulók teljesítménye objektív módon nem hasonlítható össze, így egyes jelentkezők indokolatlan előnyhöz jutnak, mások hátrányba kerülnek társaikhoz képest a felvételi során. Mivel a felsőoktatásba történő bejutáshoz többnyire elég a középszintű vizsga is, ezért a diákok többsége nem választja a nagyobb, mélyebb tudást nyújtó emelt szintű vizsgára történő felkészülést.
Ez érzékelhető a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert diákok csökkenő teljesítményén is, melyet az egyetemek, főiskolák folyamatosan érzékeinek, és kritikával illetnek. Ezért javasolják, hogy a jövőben ne a felsőoktatási intézmények, hanem a kormány dönthessen arról, hogy mely képzések esetében hány és mely tantárgyból vagy tantárgyakból írja elő az emelt szintű vizsga letételét felvételi követelményként.
mti/edulineTízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
