A második esély: tudnivalók az idei pótfelvételiről

Nem sokkal a felsőoktatási felvételi ponthatárok meghúzása után minden évben kihirdetésre kerül az is, hogy melyik intézmény milyen szakokon tart pótfelvételit. Ezzel új esélyek nyílnak meg azok előtt, akiket sehová sem vettek fel a normál eljárásban, vagy korábban nem adtak be jelentkezést.

  • Eduline

A felsőoktatási felvételi vizsgák lebonyolítása után minden évben csend következik. E néhány hét alatt mindenki számolgat, és várja a ponthatárok kihirdetését. (Felvételi pontszámító kalkulátorunkat itt tudod megnézni.)  Idén július 22-én, hagyományosan a késő délutáni órákban fogják ezeket kihirdetni, és bizony idén is lesznek jópáran akiket nem fognak bejutni egyetlen helyre sem amit a jelentkezési lapon megjelöltek. Nekik pedig nem árt tudniuk a pótfelvételi lehetőségéről, amely minden évben ad még egy esélyt az újrázásra.

Nem mindenki bont pezsgőt a ponthatárok kihirdetésénél

A pótfelvételit hivatalosan rendkívüli felvételi eljárásnak hívják, és idén várhatóan augusztus elején kerül majd kiírásra. (Hogy ki fogja kiírni, az egyenlőre rejtély, mert lehet, hogy addigra nem is lesz már oktatási miniszter, de nem is ez a fontos.) Ami viszont nagyon lényeges: kizárólag azok adhatnak be pótfelvételi vizsgára való jelentkezést, akiknek nem sikerült egyetlen általuk megjelölt helyre sem bekerülniük, illetve akik valami miatt nem adtak be jelentkezést a normál felvételik során.

Akit érinteni fog a dolog, annak keresnie kell tehát a ponthatár húzás után a rendkívüli közleményt, illetve tájékozódnia az egyetemek, főiskolák honlapján, hogy milyen szakokra és milyen finanszírozási formában lehet jelentkezni. Rendszerint augusztus első hetében hirdetik meg a pótfelvélit, és a hónap utolsó napjaira már az eredmények is megvannak. Mindenki csak egy intézménybe, és egyetlen szakra jelentkezhet, ezért érdemes előre tájékozódni.

A legnépszerűbbek

Tavaly a pótfelvételi eljárásban az öt legnépszerűbb szak a gazdálkodási-menedzsment, a tanári, a jogász, a turizmus-vendéglátás és a pénzügy és számvitel szakok voltak. Ez a népszerűségi sorrend egyébként nagyjából egyezik a "rendes" felvételik sorrendjével, egyedül a tanári szakok kerültek itt előkelőbb pozícióba, a több meghirdetett tanári mesterképzésnek köszönhetően.

2009-ben a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetemre vettek fel 1000 körüli jelentkezőt a pótfelvételik során, ezekben az intézményekben maradt tehát a legtöbb üres hely a normál felvételik után. 

A jelentkezés módja ebben az esetben sajnos kizárólag papíralapú, elektronikusan nem lesz rá lehetőség. Maga a jelentkezési lap ingyenesen beszerezhető lesz az eljárásban érintett intézményeknél, az úgynevezett eljárási alapdídíj pedig mindenkinek egységesen 5000 forint lesz. Fontos tudni azt is, hogy a jelentkezési lapokat közvetlenül az intézményekbe kell majd eljuttatni.

Tíz jelentkezőből kilenc bekerül

Az elmúlt két év statisztikáiból kiolvasható, hogy a pótfelvételik során a jelentkezők mintegy 90 százaléka felvételt nyer – ez jó hír lehet. Az viszont már talán kevésbé, hogy a tavalyi évre lényegesen lecsökkent az államilag támogatott helyek kiosztása (ez a jelentkezők 10 százalékát sem érte el), és idén várhatóan még tovább csökken majd. Támpontul szolgálhat még az a kimutatás is, amely szerint általában a főiskolák (és különösen igaz ez a magánfőiskolákra) jóval több pótfelvételin betölthető helyet tartogatnak a jelentkezők számára. 

Érdekesség, hogy 2009-ben pontosan ezerrel kevesebb pótfelvételi jelentkezést adtak be, mint a megelőző évben. (2008-ban összesen 14828-an, míg tavaly 13828-an vettek részt a pótfelvételi eljárásban.)

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.