Nem sokkal a felsőoktatási felvételi ponthatárok meghúzása után minden évben kihirdetésre kerül az is, hogy melyik intézmény milyen szakokon tart pótfelvételit. Ezzel új esélyek nyílnak meg azok előtt, akiket sehová sem vettek fel a normál eljárásban, vagy korábban nem adtak be jelentkezést.
A felsőoktatási felvételi vizsgák lebonyolítása után minden évben csend következik. E néhány hét alatt mindenki számolgat, és várja a ponthatárok kihirdetését. (Felvételi pontszámító kalkulátorunkat itt tudod megnézni.) Idén július 22-én, hagyományosan a késő délutáni órákban fogják ezeket kihirdetni, és bizony idén is lesznek jópáran akiket nem fognak bejutni egyetlen helyre sem amit a jelentkezési lapon megjelöltek. Nekik pedig nem árt tudniuk a pótfelvételi lehetőségéről, amely minden évben ad még egy esélyt az újrázásra.
A pótfelvételit hivatalosan rendkívüli felvételi eljárásnak hívják, és idén várhatóan augusztus elején kerül majd kiírásra. (Hogy ki fogja kiírni, az egyenlőre rejtély, mert lehet, hogy addigra nem is lesz már oktatási miniszter, de nem is ez a fontos.) Ami viszont nagyon lényeges: kizárólag azok adhatnak be pótfelvételi vizsgára való jelentkezést, akiknek nem sikerült egyetlen általuk megjelölt helyre sem bekerülniük, illetve akik valami miatt nem adtak be jelentkezést a normál felvételik során.
Akit érinteni fog a dolog, annak keresnie kell tehát a ponthatár húzás után a rendkívüli közleményt, illetve tájékozódnia az egyetemek, főiskolák honlapján, hogy milyen szakokra és milyen finanszírozási formában lehet jelentkezni. Rendszerint augusztus első hetében hirdetik meg a pótfelvélit, és a hónap utolsó napjaira már az eredmények is megvannak. Mindenki csak egy intézménybe, és egyetlen szakra jelentkezhet, ezért érdemes előre tájékozódni.
A legnépszerűbbek
Tavaly a pótfelvételi eljárásban az öt legnépszerűbb szak a gazdálkodási-menedzsment, a tanári, a jogász, a turizmus-vendéglátás és a pénzügy és számvitel szakok voltak. Ez a népszerűségi sorrend egyébként nagyjából egyezik a "rendes" felvételik sorrendjével, egyedül a tanári szakok kerültek itt előkelőbb pozícióba, a több meghirdetett tanári mesterképzésnek köszönhetően.
2009-ben a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetemre vettek fel 1000 körüli jelentkezőt a pótfelvételik során, ezekben az intézményekben maradt tehát a legtöbb üres hely a normál felvételik után.
A jelentkezés módja ebben az esetben sajnos kizárólag papíralapú, elektronikusan nem lesz rá lehetőség. Maga a jelentkezési lap ingyenesen beszerezhető lesz az eljárásban érintett intézményeknél, az úgynevezett eljárási alapdídíj pedig mindenkinek egységesen 5000 forint lesz. Fontos tudni azt is, hogy a jelentkezési lapokat közvetlenül az intézményekbe kell majd eljuttatni.
Tíz jelentkezőből kilenc bekerül
Az elmúlt két év statisztikáiból kiolvasható, hogy a pótfelvételik során a jelentkezők mintegy 90 százaléka felvételt nyer – ez jó hír lehet. Az viszont már talán kevésbé, hogy a tavalyi évre lényegesen lecsökkent az államilag támogatott helyek kiosztása (ez a jelentkezők 10 százalékát sem érte el), és idén várhatóan még tovább csökken majd. Támpontul szolgálhat még az a kimutatás is, amely szerint általában a főiskolák (és különösen igaz ez a magánfőiskolákra) jóval több pótfelvételin betölthető helyet tartogatnak a jelentkezők számára.
Érdekesség, hogy 2009-ben pontosan ezerrel kevesebb pótfelvételi jelentkezést adtak be, mint a megelőző évben. (2008-ban összesen 14828-an, míg tavaly 13828-an vettek részt a pótfelvételi eljárásban.)
eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
