A második esély: tudnivalók az idei pótfelvételiről

Nem sokkal a felsőoktatási felvételi ponthatárok meghúzása után minden évben kihirdetésre kerül az is, hogy melyik intézmény milyen szakokon tart pótfelvételit. Ezzel új esélyek nyílnak meg azok előtt, akiket sehová sem vettek fel a normál eljárásban, vagy korábban nem adtak be jelentkezést.

  • Eduline

A felsőoktatási felvételi vizsgák lebonyolítása után minden évben csend következik. E néhány hét alatt mindenki számolgat, és várja a ponthatárok kihirdetését. (Felvételi pontszámító kalkulátorunkat itt tudod megnézni.)  Idén július 22-én, hagyományosan a késő délutáni órákban fogják ezeket kihirdetni, és bizony idén is lesznek jópáran akiket nem fognak bejutni egyetlen helyre sem amit a jelentkezési lapon megjelöltek. Nekik pedig nem árt tudniuk a pótfelvételi lehetőségéről, amely minden évben ad még egy esélyt az újrázásra.

Nem mindenki bont pezsgőt a ponthatárok kihirdetésénél

A pótfelvételit hivatalosan rendkívüli felvételi eljárásnak hívják, és idén várhatóan augusztus elején kerül majd kiírásra. (Hogy ki fogja kiírni, az egyenlőre rejtély, mert lehet, hogy addigra nem is lesz már oktatási miniszter, de nem is ez a fontos.) Ami viszont nagyon lényeges: kizárólag azok adhatnak be pótfelvételi vizsgára való jelentkezést, akiknek nem sikerült egyetlen általuk megjelölt helyre sem bekerülniük, illetve akik valami miatt nem adtak be jelentkezést a normál felvételik során.

Akit érinteni fog a dolog, annak keresnie kell tehát a ponthatár húzás után a rendkívüli közleményt, illetve tájékozódnia az egyetemek, főiskolák honlapján, hogy milyen szakokra és milyen finanszírozási formában lehet jelentkezni. Rendszerint augusztus első hetében hirdetik meg a pótfelvélit, és a hónap utolsó napjaira már az eredmények is megvannak. Mindenki csak egy intézménybe, és egyetlen szakra jelentkezhet, ezért érdemes előre tájékozódni.

A legnépszerűbbek

Tavaly a pótfelvételi eljárásban az öt legnépszerűbb szak a gazdálkodási-menedzsment, a tanári, a jogász, a turizmus-vendéglátás és a pénzügy és számvitel szakok voltak. Ez a népszerűségi sorrend egyébként nagyjából egyezik a "rendes" felvételik sorrendjével, egyedül a tanári szakok kerültek itt előkelőbb pozícióba, a több meghirdetett tanári mesterképzésnek köszönhetően.

2009-ben a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetemre vettek fel 1000 körüli jelentkezőt a pótfelvételik során, ezekben az intézményekben maradt tehát a legtöbb üres hely a normál felvételik után. 

A jelentkezés módja ebben az esetben sajnos kizárólag papíralapú, elektronikusan nem lesz rá lehetőség. Maga a jelentkezési lap ingyenesen beszerezhető lesz az eljárásban érintett intézményeknél, az úgynevezett eljárási alapdídíj pedig mindenkinek egységesen 5000 forint lesz. Fontos tudni azt is, hogy a jelentkezési lapokat közvetlenül az intézményekbe kell majd eljuttatni.

Tíz jelentkezőből kilenc bekerül

Az elmúlt két év statisztikáiból kiolvasható, hogy a pótfelvételik során a jelentkezők mintegy 90 százaléka felvételt nyer – ez jó hír lehet. Az viszont már talán kevésbé, hogy a tavalyi évre lényegesen lecsökkent az államilag támogatott helyek kiosztása (ez a jelentkezők 10 százalékát sem érte el), és idén várhatóan még tovább csökken majd. Támpontul szolgálhat még az a kimutatás is, amely szerint általában a főiskolák (és különösen igaz ez a magánfőiskolákra) jóval több pótfelvételin betölthető helyet tartogatnak a jelentkezők számára. 

Érdekesség, hogy 2009-ben pontosan ezerrel kevesebb pótfelvételi jelentkezést adtak be, mint a megelőző évben. (2008-ban összesen 14828-an, míg tavaly 13828-an vettek részt a pótfelvételi eljárásban.)

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.