Magyarérettségi: feladatsorok és megoldások 13 órától itt

Hamarosan befejeződik a magyarérettségi írásbeli része. A szövegértésnél Janus Pannonius, a szövegalkotás részben pedig Szabó Magda, Gelléri Andor Endre művei, valamint egy Karinthy paródia szerepeltek a feladatok között. 13 órakor jelentkezünk a feladatokkal, és a kidolgozott megoldásokkal.

  • Eduline

A feladatsorokat a tanárok megoldási javaslaival itt találod.

Szövegértés

Az érettségi első hatvan percében megírt feladatsorban Somogyi F. Anikó tavaly október 10-én, a Magyar Hírlapban megjelent, Szentmártoni Szabó Gézával, az ELTE BTK régi magyar irodalmi tanszénkének oktatójával készített interjúját kellett különböző kérdések alapján értelmezniük a maturálóknak.

A cikkben arról esik szó, hogy az irodalomtörténész felfedezte Janus Pannonius reneszánsz költő egy eddig csak felerészben ismert alkotásának teljes, hibátlan szövegét. Az egyetemi tanár arról beszél, hogy az általa megtalált Janus Pannonius-alkotás az egyetlen hiányosan fennmaradt darab az életműben. Arról is szól, hogy az anyagból forráskiadást adnak ki, ami azt jelenti, hogy a szövegforrásokat, az eredetit és a saját fordítását közreadják, a másolatok hibáit, a kódexek közti eltérést is részben bemutatják, a többit pedig a kritikai kiadást végző kollégák végzik el. Információink szerint az első rész, és a hozzá kapcsolódó kérdések nagyjából hasonló nehézségűek, mint a tavalyi feladatsor.

Szövegalkotás

A jelenleg folyamatban lévő szövegalkotás részben a diákok - szokás szerint - három téma közül választhatnak. A Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával című kötet Lettem, aki vagyok című fejezete idén az "érvelős" téma, a  másik két lehetőség pedig műelemzés.  Vagy Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novelláját lehet értelmezni, fókuszálva a főhősnőre, vagy pedig Karinthy Frigyes Kosztolányi Dezső-paródiáját az Így írtok ti kötetből. Az általunk megkérdezett irodalomtanár szerint az idei feladat azért nehezebb, mert - szemben az eddigiekkel - még az "érvelős" részhez is szükséges valamilyen olvasmányélmény, nem lehet csak úgy "IQ-ból" megoldani. Ez mindenképpen változás az eddigi gakorlathoz képest.

A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell kitölteniük: a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 perc áll a rendelkezésükre. A szövegértési feladat szövege általában egy 800-1100 szó terjedelmű esszé, tanulmány, vagy publicisztikai mű egésze, vagy részlete. A vonatkozó kérdések pedig olyan szempontokat érintenek, mint a szöveg egészének jelentése, logikai, tartalmi kapcsolatok, műfaji jellemzők, illetve a szerző álláspontjának értelmezése. Az első részre maximálisan 40 pont adható, ez az írásbelin megszerezhető összpontszám 40%-a.

Az emelt szintű vizsga szintén 240 perces. Itt a feladat összetételben annyi a változás, hogy a vizsga egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint - a második részben - három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. Az érettségizők a rendelkezésére álló időt mindkét vizsgatípusnál tetszésük szerint oszthatják be, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják. Itt Babits Mihály és József Attila egy-egy verse, illetve egy, az index.hu-n megjelent cikk valamint egy érvelős feladat közül választhattak a tanulók.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.

eduline
Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.