Magyarérettségi: feladatsorok és megoldások 13 órától itt

Hamarosan befejeződik a magyarérettségi írásbeli része. A szövegértésnél Janus Pannonius, a szövegalkotás részben pedig Szabó Magda, Gelléri Andor Endre művei, valamint egy Karinthy paródia szerepeltek a feladatok között. 13 órakor jelentkezünk a feladatokkal, és a kidolgozott megoldásokkal.

  • Eduline

A feladatsorokat a tanárok megoldási javaslaival itt találod.SzövegértésAz érettségi első hatvan percében megírt feladatsorban Somogyi F. Anikó tavaly október 10-én, a Magyar Hírlapban megjelent, Szentmártoni Szabó Gézával, az ELTE BTK régi magyar irodalmi tanszénkének oktatójával készített interjúját kellett különböző kérdések alapján értelmezniük a maturálóknak.A cikkben arról esik szó, hogy az irodalomtörténész felfedezte Janus Pannonius reneszánsz költő egy eddig csak felerészben ismert alkotásának teljes, hibátlan szövegét. Az egyetemi tanár arról beszél, hogy az általa megtalált Janus Pannonius-alkotás az egyetlen hiányosan fennmaradt darab az életműben. Arról is szól, hogy az anyagból forráskiadást adnak ki, ami azt jelenti, hogy a szövegforrásokat, az eredetit és a saját fordítását közreadják, a másolatok hibáit, a kódexek közti eltérést is részben bemutatják, a többit pedig a kritikai kiadást végző kollégák végzik el. Információink szerint az első rész, és a hozzá kapcsolódó kérdések nagyjából hasonló nehézségűek, mint a tavalyi feladatsor.SzövegalkotásA jelenleg folyamatban lévő szövegalkotás részben a diákok - szokás szerint - három téma közül választhatnak. A Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával című kötet Lettem, aki vagyok című fejezete idén az "érvelős" téma, a  másik két lehetőség pedig műelemzés.  Vagy Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novelláját lehet értelmezni, fókuszálva a főhősnőre, vagy pedig Karinthy Frigyes Kosztolányi Dezső-paródiáját az Így írtok ti kötetből. Az általunk megkérdezett irodalomtanár szerint az idei feladat azért nehezebb, mert - szemben az eddigiekkel - még az "érvelős" részhez is szükséges valamilyen olvasmányélmény, nem lehet csak úgy "IQ-ból" megoldani. Ez mindenképpen változás az eddigi gakorlathoz képest.A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell kitölteniük: a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 perc áll a rendelkezésükre. A szövegértési feladat szövege általában egy 800-1100 szó terjedelmű esszé, tanulmány, vagy publicisztikai mű egésze, vagy részlete. A vonatkozó kérdések pedig olyan szempontokat érintenek, mint a szöveg egészének jelentése, logikai, tartalmi kapcsolatok, műfaji jellemzők, illetve a szerző álláspontjának értelmezése. Az első részre maximálisan 40 pont adható, ez az írásbelin megszerezhető összpontszám 40%-a.Az emelt szintű vizsga szintén 240 perces. Itt a feladat összetételben annyi a változás, hogy a vizsga egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint - a második részben - három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. Az érettségizők a rendelkezésére álló időt mindkét vizsgatípusnál tetszésük szerint oszthatják be, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják. Itt Babits Mihály és József Attila egy-egy verse, illetve egy, az index.hu-n megjelent cikk valamint egy érvelős feladat közül választhattak a tanulók. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.