Bár nőtt a felvételi jelentkezők száma, nem minden intézmény örülhet az adatoknak. Az elsőhelyes jelentkezések számát tekintve a nyeretesek között van a MÜTF, a Budapesti Kommunikációs Főiskola, és az évről-évre listavezető ELTE is, viszont jópár intézmény, köztük az ÁVF, az IBS, vagy a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola is jelentős visszaesést tapsztalhatott meg a jelentkezéseket tekintve.
Elsőhelyes alapképzések nyertesei
A legjelentősebb növekedést a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája érte el idén, a tavalyi adatokhoz képest csaknem 135 százalékos elsőhelyes jelentkezői létszámbővülést produkált. Tény, hogy 2008-ról 2009-re viszont a legnagyobb arányú jelentkezői létszámcsökkenést (36,9 százalék) szenvedte el a főiskola, az idei növekedés azonban a 2008-as adatokhoz képest is jelentős.
Szintén jelentős az érdeklődés növekedése a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola iránt, amely idén már meghirdetette az új, művészeti karán induló képzéseit. Az intézmény január elsejétől ugyan a Heller Farkas Főiskolával összeolvadt, a tájékoztatóban még külön szerepelt, így a jelentkezői létszámot is külön vizsgálták. A BKF 65 százalékos elsőhelyes jelentkezői bővülést ért el, a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája pedig 10 százalékot.
A Tomori Pál Főiskola és a Szent István Egyetem csaknem 50 százalékkal több elsőhelyes jelentkezést vonzott, mint tavaly. Utóbbi nagyrészt a Tessedik Sámuel Főiskolával történt integrációjának köszönheti ezt a növekedést.
Csaknem 15 százalékkal növelte jelentkezői létszámát az idén az ELTE, amely így 15.000 elsőhelyes jelentkezésével és több mint 26.000 jelentkezésével messze a legnépszerűbb intézmény Magyarországon. 2000 fős elsőhelyes jelentkezői bővülését részben mesterképzéseinek köszönheti. Érdemes megjegyezni, hogy az ELTE-t a debreceni és a szegedi egyetem követi a sorban fej-fej mellett, nagyjából 4500 fővel kevesebb, 10.500 fős elsőhelyes jelentkezői létszámmal. Az ELTE az elsőhelyes jelentkezők 11 százalékát vonzotta idén.
15 százalék feletti növekedést ért el továbbá a bajai Eötvös József Főiskola (23,9), a Nyíregyházi Főiskola (19,4), a Semmelwies Egyetem (15,8), a győri Széchenyi István Egyetem (19,6), illetve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (16,5). Ezek közül a nyíregyházi és a győri intézmény meghirdetett mesterképzéseire érkezett jelentős jelentkezői létszámnövekedés, mivel azonban a mesterképzéseknél a jelentkezések, nem a jelentkezők száma van feltüntetve, ebből egyértelmű következtetést az elsőhelyes jelentkezések alakulására nem lehet levonni.
Csökkenő létszámok a főiskolákon
Több mint húsz százalékot veszített elsőhelyes jelentkezői létszámából az Általános Vállalkozási Főiskola, a Harsányi János Főiskola, illetve a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola. Ezek közül csak a Harsányi János Főiskola nem indított idén sem mesterképzést. 12 százalék fölött van a Szolnoki Főiskola létszámvesztése, illetve 8 százalék körül az IBS és a Kodolányi János Főiskoláé.
Bővülő érdeklődés a művészeti képzések iránt
A művészeti képzéseket nyújtó intézményeket érdemes külön vizsgálni, azok esetében ugyanis gyakran az induló képzések ciklikussága miatt tapasztalható jelentős jelentkezői létszámingadozás évről évre. Ettől eltekintve szép arányban növekedett a Zeneakadémiára jelentkezők száma (48,6), szinte ugyanolyan arányban, 30 százalékkal nőtt a Magyar Táncművészeti Főiskola és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem jelentkezői száma - utóbbinak elsősorban az idén meghirdetett mesterképzései miatt -, és csak kicsivel nagyobb mértékben, 31,5 százalékkal a Színház-és Filmművészeti Egyetemre jelentkezők aránya.
Meg kell jegyezni, hogy a Magyar Táncművészeti Főiskola 2009-ben 2008-hoz képest 46 százalékot veszített jelentkezői létszámából az el nem indított képzések miatt, és idén ugyan növekedett, még így sem éri el a 2008-as jelentkezői létszámot. Az egyetlen művészeti egyetem, amelyre csökkent e jelentkezői létszám, a Magyar Képzőművészeti Egyetem. Ide 4,6 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint 2009-ben. Végül a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete 80 százalékkal növelte idén elsőhelyes jelentkezői létszámát úgy, hogy tavaly is - igaz csak kis mértékű - jelentkezői létszámbővülést tapasztalhatott.
edupress
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
