Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelv írásbeli vizsgáival megkezdődik a 2012/2013-as...
Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelv írásbeli vizsgáival megkezdődik a 2012/2013-as tanév tavaszi érettségi vizsgaidőszaka, amelynek során több mint 133 ezren tesznek legalább egy tárgyból valamilyen érettségi vizsgát - közölte Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Május 3. és június 28. között a középiskolákban, a húsz kormányhivatal szervezésében, 1225 vizsgahelyszínen zajlanak majd az érettségi vizsgák - ismertette.
Elmondta, az érettségizők közül 84 588 végzős középiskolás az, aki ebben a vizsgaidőszakban tesz úgynevezett rendes érettségit, ám a vizsgarendszer lehetőségeinek köszönhetően összesen 133 225-en érettségiznek valamelyik tárgyból. (Lehetőség van például egy-egy tárgyból korábban, a rendes érettségi előtt vagy akár évekkel később, ismételten vizsgázni.)
| Idén érettségizel? |
| Az írásbeli után azonnal szeretnéd megtudni, hány pontot szereztél? Az eduline-on rögtön a vizsga után megtalálod a középszintű feladatsorokat és a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. |
Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal (OH) közoktatási elnökhelyettese azt közölte, hogy a vizsgák 3526 érettségi vizsgabizottság előtt zajlanak majd. Az írásbeli vizsgák május 27-éig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 6. és 13., a középszintű szóbeli vizsgák pedig június 17. és 28. között zajlanak.
A diákok mindösszesen 452 250 vizsgát tesznek le, ebből 413 450 középszintű, a többi 38 800 emelt szintű vizsga. Az emelt szintű vizsgák száma tavalyhoz képest 5 százalékkal nőtt - mondta.
Kitért arra is, hogy - már harmadik éve - emelt szintű vizsga csak azokból a tárgyakból tehető, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetők.
A mostani vizsgaidőszakban a diákok élhetnek a hét vizsgafajta mindegyikével, így a rendes, az előrehozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi letételével is. A vizsgafajták közül természetesen a legtöbb - 388 582, az összes vizsga 86 százaléka - rendes érettségi vizsga.
Pósfai Péter elmondta azt is, hogy a vizsgaszervezés a 2005 őszén bevezetett, azóta eredményesen működő szakmai és biztonsági eljárásrend szerint zökkenőmentesen folyt. Változás ugyanakkor az első hat évhez képest, hogy az OH megszűnt regionális igazgatóságainak korábbi feladatait a vizsgák helyi szervezésében 2011 óta a megyei, fővárosi kormányhivatalok látják el, és ebben az évben már a járási hivatalok is szerepet kaptak ebben: ott őrzik, majd adják ki például a feladatlapokat.
Közölte: az érettségi vizsga szabályai, követelményei nem változtak az előző, 2012 őszi időszakhoz képest. Újdonság, hogy most először lehet emelt szinten érettségizni a katonai alapismeretek vizsgatárgyból, amellyel 13 diák élt.
Az előző évek vizsgaidőszakainak eredményei azt igazolják, hogy a kétszintű vizsgarendszer a vizsgakövetelmények és vizsgafeladatok pontos tartalmi és formai szabályozása, valamint a szakmai előkészítésben alkalmazott eljárásai révén képes arra, hogy vizsgaidőszakról vizsgaidőszakra gyakorlatilag azonos követelményeket támasszon az egyes vizsgatárgyakból az érettségizőkkel szemben - hangoztatta az OH elnökhelyettese.
A sajtótájékoztatón kiosztott tájékoztató szerint május 6-án lehet középszintű érettségi írásbeli vizsgát tenni magyar nyelv és irodalomból, 7-én matematikából, 8-án történelemből, 9-én angolból, május 10-én németből, 13-án latinból és héberből, 14-én biológiából, 15-én kémiából és földrajzból, 16-án fizikából és rajzból, 17-én spanyolból, 21-én pedig informatikából.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
