Tíz dolog, ami szigorúan tilos a ponthatárhúzás előtt

Másfél hét múlva kiderül, kit hova vettek fel. Van, aki nyugodtan várja a ponthatárhúzást, más minden éjszaka azon görcsöl, bejut-e az egyetemre. Tíz dolog, ami tilos a ponthatárhúzás előtt.

  • Eduline

Éjszakánként azon gondolkodni, hogy mégis meg kellett volna változtatni a szakok sorrendjét. Most már úgyis késő.

Azon görcsölni, hogy nem lesz elég magas a pontszámotok azokhoz a szakokhoz, amelyeket megjelöltetek a jelentkezési lapon. Önbeteljesítő jóslat.

Félóránként újraszámolni a pontjaitokat. Minek? Harminc perc alatt szereztetek egy felsőfokú nyelvvizsgát/emelt szintű érettségit?

Facebook

Már most B tervet gyártani arra az esetre, ha nem sikerül bekerülni a kiválasztott egyetemre. Ha esetleg nem sikerül az idei felvételi, bőven lesz még időtök azon gondolkodni, merre tovább - a pótfelvételi jelentkezési határideje augusztus közepe, az OKJ-s tanfolyamokra szintén lehet még jelentkezni augusztusban (sőt, utána is).

Azon aggodalmaskodni, hogy vajon be tudtok-e majd illeszkedni az egyetemen/főiskolán/kollégiumban. Három-négy barátot még az is összegyűjt az egyetemen, aki nem az a könnyen ismerkedős típus.

Még mindig azon rágódni, hogy nem az érveléses feladatot kellett volna választani a magyarérettségin. 

Már most beszerezni a legfontosabb tankönyveket (legalábbis azokat, amelyekről a fórumokon lehet olvasni). Kész pénzkidobás - az első három hétben derül majd ki, mire lesz szükség, és mire nem.

Otthon, egyedül várni a ponthatárokat. Ha a Pont Ott Partihoz nincs kedvetek, legalább vegyetek magatok mellé két-három barátot, akikkel együtt izgulhattok (és olvassátok az eduline-t, a ponthatárok kihirdetésének napján minden infóról azonnal beszámolunk).

Shutterstock

Már most eldönteni, hogy akkor sem mentek el a gólyatáborba, ha bekerültök az egyetemre. Kötelező program

Siratni a gimit. Az emberek fele szerint a gimnáziumi évek a legjobbak. A másik fele szerint az egyetemi évek. Szóval bízzunk abban, hogy utóbbiaknak van igazuk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.