Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Majdnem 30 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma az elmúlt egy évben. Ha a 2021-es adatok sem javulnak, annak katasztrofális következményei lehetnek a nyelvvizsgaközpontokra.
Ha nem változtatnak a kötelező nyelvvizsga követelményén, 2020-ban jóval kevesebben kerülhetnek be egyetemre, főiskolára - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is látja a problémát. A HÖOK azt javasolja, hogy a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot a diákok.
Négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, továbbra is 14-19 éves korosztály a legaktívabb a bizonyítványszerzésben. Itt vannak az elmúlt évek statisztikái.
Elmaradt a nyelvvizsgarekord 2018-ban – derül ki a friss statisztikákból. Bár négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, az Eduline által megkérdezett szakértő szerint csupán annyi történt, hogy a nyelvtanulók egy része 2017 végén úgy döntött, egy-két hónappal elhalasztja a vizsgáját, így visszaigényelheti annak 20-30 ezer forintos díját az államtól.
Nem mutatnak nagy hajlandóságot idegen nyelvek elsajátítására a magyar fiatalok – derült ki egy friss kutatásból. Szakértők szerint a hibát nem bennük, hanem az oktatási rendszerben kell keresni.
Tíz százalékkal kevesebbszer – 128 ezer alkalommal – próbáltak meg akkreditált nyelvvizsgát szerezni 2013-ban, mint egy évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A Nyelvtudásért Egyesület szerint a csökkenésért elsősorban az oktatáspolitika által kezdeményezett változások felelősek.
Pedagógusokkal, jogászokkal és közgazdászokkal van tele az új országgyűlés, de akad néhány mérnök, informatikus, erdész, sőt teológus és kommunikáció szakos is. Van, aki beérte a középfokú végzettséggel, néhányan pedig elkezdték az egyetemet, de diplomát nem szereztek. Megnéztük, mit tanultak, hol végeztek az új parlament képviselői.
2008 óta lassan, de biztosan csökken a nyelvvizsgázók száma: a 14-19 évesek közül egyre kevesebben szerzik meg a nyelvvizsga-bizonyítványt. Infografika.