Akár 10-12 millió forintot is fizethetnek a külföldi munkavállalást tervező egyetemisták a diplomáért, ha a kormány ősszel rábólint az elmúlt egy évben többször átdolgozott felsőoktatási koncepcióra. Az eduline által megkérdezett oktatási szakértő szerint ez "alkalmatlan eszköz egy valós problémára".
Minden harmadik, a pécsi orvosi karon végzett diák külföldön lesz orvos, ez az állapot azonban nem tartható fenn - írta szerdai számában az Új Dunántúli Napló.
Nyelveket beszélő, a környezetvédelemre fogékony embereknek látják magukat 2025-ben a mai középiskolások és egyetemisták, akik közül sokan külföldön szeretnének élni - derül ki egy akadémiai kutatásból, amelynek eredményeit a hétfői Népszabadság ismerteti.
„Kimegyek külföldre és jól megszedem magam” – az elképzelés nem irreális, ám a Kánaán csak azokat várja, akik jól beszélnek egy vagy két idegen nyelven, és a megpályázott álláshoz szükséges szakképzettségük is megvan. Mit kínálnak a külföldre munkaerőt közvetítő ügynökségek? A hvg.hu szétnézett a piacon.
Egy, a diákokat és a munkaadókat összehozó brit honlap, a studentgems.com felméréséből kiderült, hogy a végzős brit hallgatók 34 százaléka külföldön is keresne magának állást - írja a Népszabadság. Ennek oka, hogy csak az egyetemisták ötöde talál magának olyan állást Nagy Britanniában, ami megfelelne vágyainak. A válaszadó hallgatók háromnegyede a csökkenő munkaerő-piaci lehetőségek és a diplomás munkanélkülség növekedése miatt döntene a külföldi munkavállalás mellett.
Heti minimum 60 munkaóra és 400 forintos órabér. Erre számíthat az, aki ma fiatal rezidens orvosként elkezd dolgozni valamelyik kórházban. Ehhez képest nem is annyira rossz az elvándorlási arány, pedig a szakemberek már évek óta kongatják a vészharangot: ha nem lesz változás a jövedelmekben akkor - hiába a paraszolvencia „jól működő rendszere” - néhány éven belül komoly orvoshiánnyal nézhetünk szembe.
