„Elég volt abból, hogy a kormányzat korlátolt korifeusai minősíthetetlen stílusban és színvonalon minősítgessék a magyar felsőoktatás által létrehozott értékeket” - így reagált az Oktatói Hálózat Németh Szilárd múlt heti nyilatkozatára. A Fidesz alelnöke azt mondta, „olyan egyetemek és főiskolák vannak, hogy annyit ér némelyik, mint vászontarisznyán a lakat”.
Számos hazai egyetem és főiskola törekszik, hogy megkönnyítse a hallgatói életét az intézményi ügyintézésben, a kurzusokról és oktatókról feltöltött információkkal lássák el őket. A tanulás mellett többen arra is ügyeltek, hogy kikapcsolódási lehetősége is legyen a hallgatóknak.
Az Európai Bizottság elkészítette oktatási országjelentését Magyarországról, első körben a felsőoktatás problémiáiról lesz szó.Legfőképp a diplomások arányának növelését jelölte meg fejlesztendő területként az Európai Bizottság, emellett sereghajtók között vagyunk az élethosszig tartó tanulásban.
Míg a magyarországi felsőoktatási intézményekben első a tanulás, és csak második a testnevelés, ez az Egyesült Államok számos iskolájában megfordult. Ott ugyanis az egyetemi sport kőkemény üzlet.
A nagyobb, külföldi tulajdonú, Közép-Magyarországon elhelyezkedő, és exportra termelő cégek szívják fel a legtöbb pályakezdő közgazdászt és pénzügyest. A kisebb cégek sokat akarnak alkalmazottaiktól, és jobban félnek a friss diplomásoktól, - akik viszont a Big4-ról álmodoznak, fizetési igényeik pedig sokszor jóval túllépik a reális határt. Munkaerő-piaci körkép a gazdasági végzettségűek szemével.
Az első diploma megszerzése tetszik-nem tetszik ma már szinte rutinfeladatnak számít. A továbbtanulás egyre inkább a posztgraduális, szakirányú képzések felé tolódik, az egyetemek és főiskolák egyre bővülő választékkal várják a specializálódni készülő diplomásokat. Belőlük pedig egyre több van: ma már minden harmadik diák tervezi, hogy az első diploma után is visszaül az iskolapadba.
Könnyen rögös útra tévedhetnek azok a felvételire készülő diákok, akik nem néznek jól körül az egyetemek-főiskolák kínálatában, és az sem árt, ha ismerik az utóbbi pár év felvételi eredményeit.
Törvénymódosítással korlátoznák az egyetemi autonómiát, hogy a pártok ifjúsági szervezetei szabadon bejuthassanak a tanintézetekbe. A rektorok ellenállnak.
A Magyar Nemzet információi szerint az ígéretekkel szemben mégsem oldja fel az egyetemek vagyonát érintő, év közben elvont 4 milliárd forintos zárolást a kormány, a 2010-es költségvetési tervezetből kiderül, a jövő évi bázisba építi be az összeget. Eszerint a felsőoktatási intézmények támogatása ennyivel kevesebb lesz a jövő évben - írja a lap. Az intézmények pénzügyi helyzetét tovább nehezíti, hogy januárig 14 milliárd forintos maradványképzési kötelezettséget írt elő a kormány, ennyivel kevesebb pénzből gazdálkodhatnak az egyetemek, főiskolák az idei évben.
Este nyolctól nyilvánosak az idei felvételi ponthatárok, ha nem jutottál ki a Millenárisra, nálunk élőben követheted a legfrisebb információkat és tudnivalókat na és persze megtudhatod a legfontosabbat: hogy hova vettek fel.
Mintegy 94 ezer jelentkezőt vettek fel a 2009/2010-es tanévre az ország különböző egyetemeire, főiskoláira - mondta az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára csütörtökön újságíróknak Budapesten.
Nem minősül közérdekű adatnak a rektorok fizetése, így nem hozzák nyilvánosságra juttatásaik összegét a felsőoktatási intézmények vezetői - áll a Magyar Rektori Konferencia a Magyar Nemzet számára eljuttatott állásfoglalásában. A lap által megkérdezett alkotmányjogász véleménye szerint nincs olyan szabály, amely felmentené a rektorokat az állami intézmények vezetőire vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség alól, így egy ellenük indított, sikeres pert is elképzelhetőnek tart.
Öt megkérdezett felsőoktatási intézményből öt alkalmazott valamilyen formában pr- vagy marketingeszközöket az idei felsőoktatási felvételi jelentkezési határidő előtt. Az eredmény vegyes, de az érintettek arról számolnak be, a jó eszközöket választó kampány eredménye a jelentkezői létszámnövekedés.
