A csapatok sikere mellett a diákok közül többen egyénileg is szereztek érmet.
Kiemelkedően szerepeltek a magyar középiskolások a 8. Nemzetközi Kémiai Tornán (International Chemistry Tournament, IChTo), amelyet idén Bukarestben rendeztek meg: a Piros csapat ezüst-, a Zöld csapat pedig bronzérmet szerzett - tette közzé Facebookon a Tudományos Olimpikonok.
A versenyen két magyar csapat is érmet szerzett:
A Hungarian Team Red – Rőthy-Gruber Péter (ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Szombathely), Bencze Kinga (Gödöllői Török Ignác Gimnázium), Erdélyi Kata (Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium), Kakuk Mihály (Tatabányai Árpád Gimnázium), Nagy Bence (Szent István Gimnázium, Budapest) és Wu Yanxing (Budapest British International School) – ezüstérmet kapott.
A Hungarian Team Green pedig bronzérmes let, amely csapatot: Gombos Dávid (Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium), Budai Míra Vilma (Deák Téri Evangélikus Gimnázium, Budapest), Horváth Vitéz Adorján (VSzC Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium, Vác), Kele Áron (Kőbányai Szent László Gimnázium, Budapest), Kutas Katalin (Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs) és Viczkó Csaba Péter (ELTE Apáczai Gimnázium, Budapest) alkották.
Sírásó verseny és gumicsizma-hajító bajnokság - furcsa magyar versenyek, amiket látni kell
Az IChTo egyedisége, hogy bár alapvetően csapatverseny, egyéni teljesítményeket is jutalmaznak. Idén Rőthy-Gruber Péter aranyérmet szerzett, míg Gombos Dávid, Horváth Vitéz Adorján és Kakuk Mihály ezüst-, Nagy Bence, Bencze Kinga és Kutas Katalin pedig bronzérmet vihetett haza. A magyar diákok több különdíjat is elnyertek.
A Nemzetközi Kémiai Torna különlegessége, hogy a résztvevők nem egyszerű példamegoldásban versenyeznek: összetett kémiai problémákra kell kreatív, tudományosan megalapozott válaszokat kidolgozniuk, amelyeket angol nyelven mutatnak be, majd vitatnak meg ellenfeleikkel. A sikerhez nemcsak mély kémiai tudásra, hanem kiváló nyelvtudásra, előadókészségre, vitakultúrára és csapatmunkára is szükség van.
i
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
