Több generáció adatait vizsgálták meg szakértők, drasztikus eredményekre jutottak.
Annak a szülőnek, aki 17 évesen túlsúlyos volt 77 százalékos eséllyel voltak elhízva a gyerekei 17 évesen, míg a normál testsúlyú szülők gyerekeinél ez az arány csak 15 százalékos volt. Ha pedig 17 évesen kifejezetten soványak voltak a szülők, akkor már csak 3,3 százalékos volt a valószínűsége annak, hogy a gyerekük elhízott kamasz lesz – írta meg a hvg360 egy felmérés alapján, amiben az izraeli kötelező katonai szolgálatot megelőző orvosi szűrés során összegyűjtött adatokat elemezték szakértők.
| Az 5-11. osztályosok négyötöde napi 60 percet se mozog, egyharmaduk képernyő előtt ülve tölti a szabadidejét |
| A fiatalok alig több mint ötöde végez elegendő fizikai aktivitást, az elmúlt 20 évben pedig a fiúk és a lányok esetében is növekedtek a túlsúlyosság arányszámai - világít rá a legfrissebb HBSC (Health Behaviour in School-aged Children) kutatás, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) együttműködésével az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán működő HBSC Kutatócsoport végzett még 2022-ben. Az erről szóló cikkünket innen olvashatjátok el. |
A szakértők egy olyan óriási orvosi adatbázisból dolgozhattak, amely több generációra vonatkozó biológiai, örökletes és egészségügyi információkat tartalmaz. A vizsgálat során több mint 1,3 millió személy 1986–2018 között gyűjtött adatait elemezték.
A kutatók szerint az általuk végzett felmérés megerősíti azokat az elméleteket, amelyek szerint a tinédzserek elhízásában egyértelmű szerepe van a genetikának, illetve hogy a szülői tényezők befolyásolhatják a következő generáció egészségügyi eredményeit.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
