Népszava: a magyarok alig 15 százaléka megy legalább egy hétre nyaralni az idén

A legnagyobb arányban a 18-25 évesek szerveznek maguknak hosszabb nyaralást.

Az emberek több mint kétharmada nem megy nyaralni idén, minél idősebb valaki, annál kisebb valószínűséggel jut el egy hosszabb utazásra – derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített felméréséből.

Mint kiderült, igen kevesen vannak Magyarországon, akik idén nyárra legalább egy hetes egybefüggő nyaralást terveznek. A felmérésben megkérdezettek 69 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem megy nyaralni 2024-ben.

A korosztályonként is vizsgált kérdés kapcsán megállapították, hogy a 18-25 évesek között a legvalószínűbb egy hosszabb nyaralás megszervezése, ugyanis nekik 45 százaléka utazik valahova legalább 7 napra, a 60 évnél idősebbeknek viszont csak a 15 százaléka.

„Azok körében, akik mennek nyaralni idén nyáron, 55 százalék egy, 29 százalék kettő, 8 százalék három, 5 százalék pedig még ennél is több utazást tervez, és átlagosan 11 napot töltenek pihenéssel.”

Meglepő lehet azonban, hogy a válaszadók 43 százaléka Magyarországon belül nyaral és csak 29 százalék utazik külföldre. A további 25 százalék pedig mindkét lehetőséget kihasználja.

Mennyit költenek a magyarok a nyaralás alatt?

Arról pedig, hogy mennyit költenek a nyaralás alatt, a válaszadók legnagyobb arányban (24%) 100-300 ezer forint közötti összeget adtak meg. Míg 17 százalék legfeljebb 100 ezer forintot, 18 százalék pedig 300-500 ezer forintot költ a nyaralásra. Az út során pedig a legtöbben, 65 százalék valamennyire odafigyel, hogy mire költ és csak 17 százalék állította azt, hogy ilyenkor nem tartja számon a kiadásait.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.