A háborúval riogatás és a gyerekek politikai célokra való használata ellen tiltakozik a legnagyobb gyermekjogi szervezet

A gyermekjogi szakmai hálózat szerint a gyerekek kampányokban való használata sérti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglalt gyermeki jogokat, a háborús narratíva pedig zsigeri félelmet vált ki belőlük.

  • Székács Linda

"A Gyermekjogi Civil Koalíció, mint a legnagyobb magyarországi gyermekjogokkal foglalkozó szakmai hálózat, aggodalmát fejezi ki a harmadik világháborúval riogató hazai plakátok, a számtalan, kéretlenül felbukkanó háborús reklámok gyerekekre tett traumatikus hatásai miatt, mivel azok bizonytalanságot, félelmet és szorongást keltenek bennük, és negatívan hatnak lelki és érzelmi jóllétükre, fejlődésükre" - írja a honlapján közzétett nyilatkozatában a Gyermekjogi Civil Koalíció.

A vasárnap esedékes önkormányzati és európai parlamenti választások miatt ismét ellepték az utcákat, az internetet, és mindenféle egyéb médiumot is a kormány nagybetűs, HÁBORÚ és BÉKE feliratú plakátjai és reklámjai. Ezek közül az előbbin az ellenzék oszlopos tagjainak arcképe, az utóbbin Orbán Viktor szerepel.

Szombathelyen a lángoló Bécs jövőképét vetítő képpel kampányol a helyi Fidesz, Orosházán pedig napok óta plakátháborúzik a helyi városvezetés és a szülők egy a református iskola környékén kihelyezett háborús plakát miatt. De van olyan jelölt is, aki előszeretettel pózol gyerekekkel a közösségi oldalain.

A gyerekek riogatása és "biodíszletként" való használata ellen most a Magyar Pedagógiai Társaság mellett a legnagyobb gyermekjogokkal foglalkozó szakmai hálózat, a Gyermekjogi Civil Koalícó is megszólalt, arra kérve az Alapvető Jogok Biztosát és a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy

  • nyilvánítsanak véleményt, amennyiben a jelenleg zajló választási kampány során a gyermekjogokat sértő politikai megnyilvánulásokat tapasztalnak, és
  • vegyék igénybe a rendelkezésére álló jogi eszközöket a gyermeki jogok védelme és a további jogsértések megelőzése érdekében.

"A háborús narratívával a gyerekek alapvető szükséglete – a biztonságra, a védelemre, az erőszakmentességre – kérdőjeleződik meg, ami elfogadhatatlan"

- érvelnek.

Hozzáteszik, hogy a jelenleg folyó politikai kampányban megjelenő háborús reklámok a gyerekekre súlyosan ártalmasak, mert "zsigeri félelmet zúdítanak rájuk", a pártpolitikai tevékenységekben való használatuk pedig sérti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglalt gyermeki jogokat.

A nyilatkozatot számos gyermekjogi és civil szervezet, továbbá szakemberek is aláírták. Többek között az Igazgyöngy Alapítvány, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a NANE Egyesület és Ercse Kriszta oktatáskutató is.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.