A gyermekjogi szakmai hálózat szerint a gyerekek kampányokban való használata sérti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglalt gyermeki jogokat, a háborús narratíva pedig zsigeri félelmet vált ki belőlük.
"A Gyermekjogi Civil Koalíció, mint a legnagyobb magyarországi gyermekjogokkal foglalkozó szakmai hálózat, aggodalmát fejezi ki a harmadik világháborúval riogató hazai plakátok, a számtalan, kéretlenül felbukkanó háborús reklámok gyerekekre tett traumatikus hatásai miatt, mivel azok bizonytalanságot, félelmet és szorongást keltenek bennük, és negatívan hatnak lelki és érzelmi jóllétükre, fejlődésükre" - írja a honlapján közzétett nyilatkozatában a Gyermekjogi Civil Koalíció.
A vasárnap esedékes önkormányzati és európai parlamenti választások miatt ismét ellepték az utcákat, az internetet, és mindenféle egyéb médiumot is a kormány nagybetűs, HÁBORÚ és BÉKE feliratú plakátjai és reklámjai. Ezek közül az előbbin az ellenzék oszlopos tagjainak arcképe, az utóbbin Orbán Viktor szerepel.
Szombathelyen a lángoló Bécs jövőképét vetítő képpel kampányol a helyi Fidesz, Orosházán pedig napok óta plakátháborúzik a helyi városvezetés és a szülők egy a református iskola környékén kihelyezett háborús plakát miatt. De van olyan jelölt is, aki előszeretettel pózol gyerekekkel a közösségi oldalain.
A gyerekek riogatása és "biodíszletként" való használata ellen most a Magyar Pedagógiai Társaság mellett a legnagyobb gyermekjogokkal foglalkozó szakmai hálózat, a Gyermekjogi Civil Koalícó is megszólalt, arra kérve az Alapvető Jogok Biztosát és a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy
"A háborús narratívával a gyerekek alapvető szükséglete – a biztonságra, a védelemre, az erőszakmentességre – kérdőjeleződik meg, ami elfogadhatatlan"
- érvelnek.
Hozzáteszik, hogy a jelenleg folyó politikai kampányban megjelenő háborús reklámok a gyerekekre súlyosan ártalmasak, mert "zsigeri félelmet zúdítanak rájuk", a pártpolitikai tevékenységekben való használatuk pedig sérti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglalt gyermeki jogokat.
A nyilatkozatot számos gyermekjogi és civil szervezet, továbbá szakemberek is aláírták. Többek között az Igazgyöngy Alapítvány, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a NANE Egyesület és Ercse Kriszta oktatáskutató is.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
