Római kori arany ékszereket találtak Gyulafehérváron

Értékes leletet, római kori arany ékszereket és egy ritka bronzedényt találtak a régészek Gyulafehérváron.

  • Eduline/MTI

Az eddigi leggazdagabb leletet találták a Román Televízió (RTV) közlése szerint: nyolc arany ékszer és egy ritka bronzedény került elő, amelyhez hasonlót eddig nem találtak Dacia tartomány területén. Emellett egy ékszerdobozt, pénzérméket, több száz cseréptöredéket és egy római kaszát is találtak, utóbbi egyedinek számít a térségben – olvasható az MTI-n.

A szakemberek szerint a leletek többsége a 3. századból való, de korábbi korokból is találtak tárgyakat. A leletek ott kerültek elő, ahol márciusban munkások kotrógéppel széttörtek egy római kori szarkofágot. A régészek a tavasszal történt incidens után átvették az erdélyi város temetője melletti terület felügyeletét. A városvezetés ezzel szeretné bővíteni a sírkertet, de a szakemberek előtte régészeti feltárást tartottak szükségesnek. Gyulafehérvár Apulum néven a római korban is lakott volt, Dacia tartomány egyik legjelentősebb városa.

A 60 napig zajló ásatást a gyulafehérvári önkormányzat finanszírozta. Több mint ötven helyszínt, köztük 19 római kori sírt tártak fel a szakemberek, akiket meglepett a leletek gazdagsága, mivel a római kori sírok többségét korán kirabolták. A megtalált tárgyak egy részét restaurálták, rekonstruálták a múzeum munkatársai, és a tervek szerint kiállításon is bemutatják azokat.

A gyulafehérvári temető bővítési munkálataira márciusban figyelt fel a sajtó és a szakma, amikor az itt dolgozó munkások kotrógéppel széttörtek egy 1700 éves, római kori szarkofágot. A területen csak régészeti feltárást követően lett volna szabad munkálatokat végezni. A Fehér megyei rendőrség bűnvádi eljárást indított az ügyben rongálás és régészeti lelőhely tönkretétele vádjával, de a vizsgálatot azóta sem zárták le - írta szerdán az Alba24 hírportál.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.