Debreceni hallgatók sikere a nemzetközi kórusversenyen

Tizennyolc együttest előzött meg a Debreceni Egyetem zeneművészeti karának leánykara.

Kategóriájának győzteseként nyerte meg a paráliai XI. Music and Sea nemzetközi kórusversenyt a Debreceni Egyetem zeneművészeti karának Bárdos Lajos Leánykara - közölte az egyetem sajtóközpontja az MTI-vel.

A debreceni zeneművészeti kar leánykara szeptember 18. és 23. között vett részt a nemzetközi kórusversenyen, amelyre tizenkilenc együttes, köztük bolgár, cseh, észt, litván, macedón, moldáv, román, szerb, szlovák és magyar énekkarok neveztek hat kategóriában. A leánykar mellett a DE a szolfézs-zeneelmélet, karvezetés tanszék énekegyüttese is az első helyen végzett kategóriájában, amivel kvalifikálta magát a nagydíjas versenyre.

A nagydíjért a többi kategóriagyőztessel -  többek között a kecskeméti Aurin Leánykarral, a macedón Mirche Acev Akadémiai Vegyeskarral, a szerb Stars nőikarral, valamint az észt közmédia vegyeskarával - mérték össze tudásukat a Debreceni Egyetem hallgatói, akik végül az összes együttest maguk mögé utasították.

"A kifejezetten erős mezőnyben nem egy külföldi kórus, hanem egy magyar együttes volt a legnagyobb riválisunk, a kecskemétiek ugyanis korábban már több nemzetközi elismerést begyűjtöttek. A Bárdos Leánykar két év múlva ünnepli fennállása ötvenedik évfordulóját, s bár kezdetben az alapító karnagy, Szesztay Zsolt keze alatt nagyon sok sikert értünk el, az utóbbi években sajnos nem volt részünk ilyen nagyszerű eredményekben. Az utolsó hazai díj Ordasi Péter karnagy nevéhez fűződik. Én magam másfél éve dolgozom az együttessel, amellyel most régóta várt győzelmet arattunk. Nagyszerű lehetőség volt ez nekünk, hiszen a kórus összekovácsolódott és versenyhelyzetet élhettek át a hallgatók. Külön öröm, hogy a lányok mellett a kifejezetten erre a versenyre összeállított vegyes énekegyüttes is megnyerte a kategóriáját" – nyilatkozta a versenyről a hirek.unideb.hu-nak Végh Mónika karnagy, aki szerint a nagydíj elhódításában hatalmas szerepe volt annak, hogy roppant dús hangzásképet produkált a leánykórus, így nagyon hitelesen adták át „a bennük élő zeneiséget”, amelynek mind a közönségre, mind a zsűrire hatást kell gyakorolnia.

 

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.