A Bécsi Orvostudományi Egyetem csütörtökön vehette át adományként Ludwig van Beethoven (1770-1827) koponyájának utolsóként fennmaradt darabjait.
A két darab tenyérnyi és tíz darab borsónyi méretű csontot 1863-ban, a világhírű zeneszerző újratemetésekor távolították el. A maradványokat utoljára az Egyesült Államokban őrizték – olvasható az MTI-n.
Beethoven már fiatal éveiben, amikor egészségi állapota romlásnak indult és kezdte elveszteni hallását, azt akarta, hogy halála után vizsgálják ki betegsége okát – mondta a Bécsi Orvostudományi Egyetem rektora.
Franz Romeo Seligmann (1808-1892) bécsi orvos, orvostörténész és antropológus 1863-ban távolította el a maradványokat tanulmányozás céljából a zenei géniusz 1863-ban történt exhumálásakor.
A maradványok egyelőre nem tekinthetők meg, mivel a következő hónapokban még tanulmányozni fogják őket. Egyes amerikai kutatók ugyanis felvetették, hogy a koponyacsontok talán nem is Beethoventől származnak. Christian Reiter, a Bécsi Orvostudományi Egyetem törvényszéki szakértője ugyanakkor erre vonatkozó tanulmányában arra a megállapításra jutott, hogy "semmi sem mond ellent annak, hogy a csontok valódiak lennének".
A szakértő két bizonyítékot is felhozott állítása alátámasztására: a megőrzött maradványok formája és a fűrésznyomok pontosan illeszkednek a Beethoven koponyájáról 1863-ban készített gipszlenyomathoz, amelyet a Bécsi Természettudományi Múzeumban őriznek. Másrészt az ezredforduló tájékán egy hajtincsen elvégzett molekuláris biológiai vizsgálat során megemelkedett ólomszintet mértek. A koponyadarabokban szintén ezt tapasztalták.
Az év végéig talán már azt is tisztázhatják, hogy a zeneszerző miért vesztette el hallását és végül miben halt meg.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
