A világon először vezetnek be olyan törvényt, amely évente emeli a dohányzás korhatárát.
2023-tól minden évben emelni fogják a dohányzás alsó korhatárát. 2025-re akár teljesen „füstmentessé” válhat Új-Zéland – írja a The Guardian.
Kedden szavazták meg azt a törvényt, amely szerint a 2009. január 1. után születettek nem vásárolhatnak dohányárut Új-Zélandon. Emellett a világon először itt vezetik be az évente emelkedő dohányzási korhatárt is.
Az ország egészségügyi minisztere, Ayesha Verral szerint a törvény elfogadásával nem csak az emberek egészségét javítják, de az egészségügyi rendszer mintegy 5 milliárd dollárt spórol majd azon, hogy nem kell kezelni az olyan dohányzás okozta megbetegedéseket, mint a rák különféle típusai, a stroke, a szívroham és a végtag-amputációk.
Ahhoz, hogy az ország idővel teljesen füstmentessé váljon, a korhatár növelése mellett más intézkedésekkel is igyekeznek visszaszorítani az emberek dohányzási szokásait. Korlátozni fogják a dohánytermékek nikotintartalmát, emelik az árakat, és Magyarországhoz hasonlóan Új-Zélandon is eltávolítják a boltok polcairól ezeket a termékeket. Így ezek csak dohányboltokban lesznek elérhetők, ezzel tizedére, 6000-ről 600-ra csökkentve az engedéllyel rendelkező üzletek számát.
„Szeretnénk lehetővé tenni, hogy a fiatalok soha ne kezdjenek el dohányozni, ezért vétségnek tekintjük, ha dohánytermékeket adunk el vagy szállítunk nekik. A törvény hatálybalépése után a mostani 14 évesek már soha nem vásárolhatnak legálisan dohányt” – számolt be róla a miniszter.
Az országban egyébként az elmúlt évben 9,4 százalékról 8 százalékra csökkent a dohányfogyasztók száma, ami a valaha mért legalacsonyabb. Ezzel szemben több mint 2 százalékkal, 6,2-ről 8,3-ra nőtt az elektromos cigarettát használók aránya.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
