Pálinka, rum és vodka. Minden harmadik középiskolás rendszeresen fogyaszt alkoholt

A legfrissebb felmérés szerint 14–18 évesek 80 százaléka 15 éves korára kipróbálta már az alkoholt. A 18 év alattiak is inkább a töményhez nyúlnak, ha ivásról van szó.

  • Csik V

Majdnem kétharmaduk volt már másnapos, és hányt már alkoholtól - derül ki a Szétcsúszva (Smashed) program friss felmérésből. A kezdeményezés célja egyébként felvértezzék a középiskolásokat az ivásra ösztönző csoportnyomás ellen - írja az Index.

A probléma ugyanis innen indul - minden ötödik válaszadó úgy gondolja, hogy ha nem inna alkoholt egy társaságban, túlságosan kilógna a sorból, és közel ugyanennyiüknek nehezére esik nemet mondani, ha alkohollal kínálják.

A válaszadók negyede hetente egyszer, jellemzően hétvégén iszik, 7 százalékuk hetente több alkalommal is. Az oldal szerint az alkoholok rangsorát messze a tömény italok (pálinka, gyomorkeserű, rum, vodka stb.) vezetik (41 százalék), őket a sör (30 százalék) és a bor (22 százalék) követi. Ez egy koedukált átlag, a lányok ugyanis valamivel jobban szeretik a rövideket, mint a fiúk, akik inkább söröznek.

Minden második fiatal úgy gondolja, hogy ha iszik, akkor jobban ki tudja engedni a gőzt. Negyedük pedig csakis alkohollal tud ráhangolódni a hétvégi bulizásra. A kutatás szerint a megkérdezettek 15 százaléka olyat posztolt, üzent a közösségi oldalakon, amit később megbánt, felük pedig volt már filmszakadása is.

Nem csak a diákoknál komoly gond

A mértéktelen ivás olyannyira súlyos probléma nálunk, hogy Magyarország a hetedik helyen áll a alkoholisták világranglistáján (pontosabban az OECD-országok között). Minden 15 évnél idősebb emberre 11,1 liter tiszta alkohol jut évente (miközben az OECD-átlag 9 liter).

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.