Csak védettségi igazolvánnyal lehet bemenni az év legnépszerűbb tudományos programjára

Védettségi igazolvány mindenhol kell majd, de több helyszínen a maszkot is fel kell majd venniük azoknak, akik elmennek az idei Kutatók éjszakájára.

  • Eduline

Idén szeptember 24-én és 25-én tartják a Kutatók éjszakáját: hetvenöt kutatóintézetben, egyetemen, iskolában, vállalati központban szerveznek programokat. Sok programra regisztrálni kell, a különböző helyszínekre ugyanis korlátozott számú érdeklődőt engednek be.

A programokon azonban csak azok vehetnek részt, akik be tudják mutatni a védettségi igazolványukat. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol több mint kétszáz programot tartanak majd, nemcsak védettségi igazolványt, de maszkot is kérnek a látogatóktól – igaz, ez egyébként alapszabály az őszi szemeszter eleje óta, a hallgatóknak és az oktatóknak is kötelező maszkot viselni.

„Az esemény előzetes jelentkezés nélkül látogatható, de orrot és szájat elfedő maszk használata kötelező és oltási igazolás bemutatás szükséges. Találkozzunk a Kutatók éjszakáján személyesen, online vagy akár hibrid formában!” – írják Facebook-oldalukon. A Budapest Corvinus Egyetemen maszkot nem, védettségi igazolványt viszont kérnek az előadásokra, bemutatókra érkezőktől.

A Pécsi Tudományegyetemen is kötelező a maszk és a védettségi igazolvány, „kivéve a 18 év alattiakat, akik védettségüket igazoló felnőtt kíséretében tudnak részt venni. Kérjük, használják a kihelyezett kézfertőtlenítőket és ügyeljenek a megfelelő védőtávolság betartására” – írják az esemény oldalán.

 

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.