Dr. Somos Zoltán: „A szakterületemet szeretném messzemenőkig megismerni.”

Dr. Somos Zoltán mint Tánczos Gábor védője került a köztudatba. Gazdasági büntetőjogi szakjogász képzésen vett részt, és szakdolgozatát az ügyről írta.

  • Eduline

Érez változást mióta elvégezte a képzést?

Egyértelműen. A posztgraduális képzések összességében megvilágítanak bizonyos szakterületeket. Persze nem olyan, mint egy egyetem, ahová az ember öt éven keresztül mindennap bejár. Mélységében nem ugyanaz, de úgy gondolom, hogy egy jó iránytű.
 
Milyen tapasztalatai vannak?

Nekünk azt tanították, hogy nem a törvénykönyvet kell kívülről fújni, hanem azt kell tudni, hol kell keresni a megfelelő paragrafusokat. Más kérdés, hogy a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt betű szerint ismerem. De hát ez a szakterületem, ezeket egy büntetőjogásznak apró betűs szinten kell tudnia.
 
Miért választotta a gazdasági büntetőjogi szakképzést? 

Ez egy olyan terület, amihez nagyon sok olyan dolog kapcsolódik, amit jól kell ismerni. Ilyen például a vám, az adó, vagy akár a számvitel. Nyilvánvaló, hogy nem fogok annyit tudni, mint egy könyvvizsgáló, de nem is ez a cél. A problémát kell megérteni, az ügyet. Tudjak kihez fordulni, felkérni egy magán szakértőt egy ilyen ügyben, aki tegyük fel egy adószakértő.
Mindenki foglakozhat mindennel. De az ügyvédek specializálódnak. Minden irodának, ügyvédnek kialakul egy profilja. Én a büntetőjogot választottam.
Viszont ha már büntetőjog, akkor igyekszem mindenféle szakterülettel foglalkozni. A szakjogász képzőn két adalékos képzés van. Az egyik a gazdasági, a másik a közlekedési büntető. Ha időm engedi, azt is szeretném elvégezni. A szakterületemet szeretném messzemenőkig megismerni.
 
Mi szerepel a névjegyén?
Egyelőre csak annyi, hogy ügyvéd, de minden további nélkül ráírhatom, hogy gazdasági büntetőjogi szakjogász. Van súlya.
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.