Ennyibe kerülnek a magánbölcsődék a fővárosban és vidéken

Mi történik, ha nem sikerül helyet szerezni az önkormányzati bölcsődékben? Milyen anyagi teherrel jár, ha a magánbölcsit kell választanotok? Megnéztük és összehasonlítottuk a budapesti és vidéki árakat, szolgáltatásokat.

  • Eduline
pixabay.com

A fővárosi magánbölcsődék havi díjai 80-110 ezer forint között mozognak. Ebben az összegben az étkezés benne van, de sok helyen külön kell fizetni a foglalkozásokért. Igaz, ezek egy része egészen speciális, az egyik fővárosi magánbölcsődében a szorongás és az agresszió kezelését célozzák meg, ott ezért a fejlesztő foglalkozásért 3000 forintot kell fizetniük a szülőknek alkalmanként, míg az iskola-előkészítő foglalkozás 2500-2800 forintba kerül. Sok magánbölcsőde hétvégi zsúrok szervezését is vállalja, 15 ezer forinttól.

Van olyan magánbölcsi, ahol - ha a szülő a nyitvatartási idő előtt vagy után hozza-viszi a gyermeket - plusz 1500 forintot számolnak fel. A fővárosi magánbölcsődék ezek alapján tehát nehezen úszhatók meg havi 100 ezer forint alatti összegből, persze a legtöbb helyen lehet igényelni csak délelőtti vagy csak délutáni foglalkozásokat is.

Mi a helyzet vidéken?

A vidéki magánbölcsődék zömében a fix havi díjon túl nem feltétlenül a foglalkozásokért kell külön fizetni, hanem az étkeztetésért, legalábbis egy-egy debreceni, pécsi, soproni és szegedi magánbölcsőde is ezt írta honlapján. A havi díj 35-50 ezer forint között mozog, viszont ha hozzáadjuk a nagyjából 800 forintos napi étkezés díját, az egy hónapban már plusz 16 ezer forintot jelent.

Ötezerrel több bölcsődei hely lesz Budapesten és Pest megyében

Idén elsősorban a közép-magyarországi régióban hoznak létre új bölcsődéket, illetve bővíti a férőhelyeket, mivel az ország ezen része eddig kimaradt az európai uniós fejlesztési forrásokból - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.