Március 24-én vonultak utcára portugál egyetemisták: több száz hallgató tüntetett Lisszabon belvárosában, hogy az egyre súlyosabb lakhatási válságra, a tandíjakra és a szociális támogatások hiányosságaira hívják fel a figyelmet.
Az Euronews beszámolója alapján a demonstráció egyik szlogenje az volt: „A diákok az utcán vannak, a küzdelem folytatódik.”
A tüntetés szervezői szerint a felsőoktatás egyre kevésbé elérhető a hátrányos helyzetű fiatalok számára. A NOVA University Lisbon Students' Association of the Faculty of Social and Human Sciences egyik szóvivője úgy fogalmazott: hiába cél az „egyetem mindenki számára”, a valóságban egyre kevesebben jutnak be, és leginkább a szegényebb diákok szorulnak ki a rendszerből.
A tüntetők három fő követelést fogalmaztak meg:
A tüntetéssel egy időben a portugál oktatási miniszter, Fernando Alexandre egészen más álláspontot képviselt. Szerinte a tandíjak csökkentése „visszalépést jelentene”, mert így a felsőoktatás teljes költsége a társadalom egészére hárulna. A minisztérium inkább azt tartaná indokoltnak, hogy a tandíjakat az inflációhoz igazítsák – vagyis akár emeljék is.
Fontos azonban, hogy konkrét döntés még nincs: a kérdés a költségvetési tárgyalások során kerülhet napirendre.
A diákok egyik kulcskövetelése a lakhatás volt, amire a miniszter reagált is: ígérete szerint a következő tanévre több mint 14 ezer új kollégiumi férőhely jöhet létre. Ez azonban sokak szerint nem elegendő a gyorsan növekvő albérletárak ellensúlyozására.
Az „oktatásellenes intézkedések eltörlése” miatt vonultak utcára a szakszervezetek Bukarestben
Nem most történt megmozdulás az ügyben: már 2025 őszén is több száz diák tiltakozott egy tandíjemelési javaslat ellen. A terv végül nem ment át a parlamenten, miután több párt – köztük bal- és jobboldali erők is – ellene szavaztak.
A mostani demonstrációhoz országszerte több mint 50 diákszervezet csatlakozott a Movimento Associativo Estudantil (MAE) keretében. A résztvevők között nemcsak hallgatói önkormányzatok, hanem egyetemi csoportok, hagyományőrző diákszervezetek és lakhatási közösségek is voltak.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
