Március 24-én vonultak utcára portugál egyetemisták: több száz hallgató tüntetett Lisszabon belvárosában, hogy az egyre súlyosabb lakhatási válságra, a tandíjakra és a szociális támogatások hiányosságaira hívják fel a figyelmet.
Az Euronews beszámolója alapján a demonstráció egyik szlogenje az volt: „A diákok az utcán vannak, a küzdelem folytatódik.”
A tüntetés szervezői szerint a felsőoktatás egyre kevésbé elérhető a hátrányos helyzetű fiatalok számára. A NOVA University Lisbon Students' Association of the Faculty of Social and Human Sciences egyik szóvivője úgy fogalmazott: hiába cél az „egyetem mindenki számára”, a valóságban egyre kevesebben jutnak be, és leginkább a szegényebb diákok szorulnak ki a rendszerből.
A tüntetők három fő követelést fogalmaztak meg:
A tüntetéssel egy időben a portugál oktatási miniszter, Fernando Alexandre egészen más álláspontot képviselt. Szerinte a tandíjak csökkentése „visszalépést jelentene”, mert így a felsőoktatás teljes költsége a társadalom egészére hárulna. A minisztérium inkább azt tartaná indokoltnak, hogy a tandíjakat az inflációhoz igazítsák – vagyis akár emeljék is.
Fontos azonban, hogy konkrét döntés még nincs: a kérdés a költségvetési tárgyalások során kerülhet napirendre.
A diákok egyik kulcskövetelése a lakhatás volt, amire a miniszter reagált is: ígérete szerint a következő tanévre több mint 14 ezer új kollégiumi férőhely jöhet létre. Ez azonban sokak szerint nem elegendő a gyorsan növekvő albérletárak ellensúlyozására.
Az „oktatásellenes intézkedések eltörlése” miatt vonultak utcára a szakszervezetek Bukarestben
Nem most történt megmozdulás az ügyben: már 2025 őszén is több száz diák tiltakozott egy tandíjemelési javaslat ellen. A terv végül nem ment át a parlamenten, miután több párt – köztük bal- és jobboldali erők is – ellene szavaztak.
A mostani demonstrációhoz országszerte több mint 50 diákszervezet csatlakozott a Movimento Associativo Estudantil (MAE) keretében. A résztvevők között nemcsak hallgatói önkormányzatok, hanem egyetemi csoportok, hagyományőrző diákszervezetek és lakhatási közösségek is voltak.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Várható témakörök, feladattípusok, diákvélemények – mutatjuk, hogy mit találhattok nálunk az érettségi időszakban.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.
