Március 24-én vonultak utcára portugál egyetemisták: több száz hallgató tüntetett Lisszabon belvárosában, hogy az egyre súlyosabb lakhatási válságra, a tandíjakra és a szociális támogatások hiányosságaira hívják fel a figyelmet.
Az Euronews beszámolója alapján a demonstráció egyik szlogenje az volt: „A diákok az utcán vannak, a küzdelem folytatódik.”
A tüntetés szervezői szerint a felsőoktatás egyre kevésbé elérhető a hátrányos helyzetű fiatalok számára. A NOVA University Lisbon Students' Association of the Faculty of Social and Human Sciences egyik szóvivője úgy fogalmazott: hiába cél az „egyetem mindenki számára”, a valóságban egyre kevesebben jutnak be, és leginkább a szegényebb diákok szorulnak ki a rendszerből.
A tüntetők három fő követelést fogalmaztak meg:
A tüntetéssel egy időben a portugál oktatási miniszter, Fernando Alexandre egészen más álláspontot képviselt. Szerinte a tandíjak csökkentése „visszalépést jelentene”, mert így a felsőoktatás teljes költsége a társadalom egészére hárulna. A minisztérium inkább azt tartaná indokoltnak, hogy a tandíjakat az inflációhoz igazítsák – vagyis akár emeljék is.
Fontos azonban, hogy konkrét döntés még nincs: a kérdés a költségvetési tárgyalások során kerülhet napirendre.
A diákok egyik kulcskövetelése a lakhatás volt, amire a miniszter reagált is: ígérete szerint a következő tanévre több mint 14 ezer új kollégiumi férőhely jöhet létre. Ez azonban sokak szerint nem elegendő a gyorsan növekvő albérletárak ellensúlyozására.
Az „oktatásellenes intézkedések eltörlése” miatt vonultak utcára a szakszervezetek Bukarestben
Nem most történt megmozdulás az ügyben: már 2025 őszén is több száz diák tiltakozott egy tandíjemelési javaslat ellen. A terv végül nem ment át a parlamenten, miután több párt – köztük bal- és jobboldali erők is – ellene szavaztak.
A mostani demonstrációhoz országszerte több mint 50 diákszervezet csatlakozott a Movimento Associativo Estudantil (MAE) keretében. A résztvevők között nemcsak hallgatói önkormányzatok, hanem egyetemi csoportok, hagyományőrző diákszervezetek és lakhatási közösségek is voltak.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
