Megjelent a hivatalos 2025/2026-os tanév rendje
A Belügyminisztérium a Magyar Közlönyben hozta nyilvánosságra a 2025/2026-os tanév hivatalos rendjét: a tervezethez képest egy héttel tovább fog tartani a tanév első féléve.
Pünkösd a keresztény egyház egyik legfontosabb ünnepe, amely minden évben más időpontra esik.
2026-ban pünkösdvasárnap május 24-én, pünkösdhétfő pedig május 25-én lesz. Magyarországon pünkösdhétfő hivatalos munkaszüneti nap, így ez hosszú, 3 napos hétvégét jelent.
A pünkösd időpontja azért változik évről évre, mert a húsvéthoz kapcsolódik. A keresztény hagyomány szerint pünkösd húsvét után az ötvenedik napon következik. 2026-ban húsvétvasárnap április 5-re esik, ezért a pünkösdi ünnepkör május végére tolódik.
A keresztény hit szerint pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe, amikor a bibliai történet szerint a Szentlélek leszállt az apostolokra. Ezt az eseményt sokan az egyház születésnapjának is tekintik, hiszen ekkor indult el az apostolok missziós tevékenysége.
Magyarországon a pünkösdhöz számos néphagyomány is kapcsolódik. Ilyen például a pünkösdi király-és királyné választása vagy éppenséggel a zöld ágakkal történő házdíszítés. Ezek a szokások a tavasz végéhez és a természet megújulásához kötődnek.
A Belügyminisztérium a Magyar Közlönyben hozta nyilvánosságra a 2025/2026-os tanév hivatalos rendjét: a tervezethez képest egy héttel tovább fog tartani a tanév első féléve.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.