Magyar Péter két éve ilyenkor lépte át a Partizán stúdiójának küszöbét. „Vissza akartam fordulni” – írja bejegyzésében. Azt is sejtette, mi várhat rá, ha bemegy és nyilvánosan beszél.
A Tisza Párt elnöke Facebookon megosztott posztjában emlékszik vissza arra a februári napra, amikor hideg volt, szemerkélt az eső, és percekig állt a stúdiónak otthont adó lerobbant épület bejáratánál.
Két évvel ezelőtt, a kegyelmi botrány napjaiban felvett beszélgetésben Magyar Péter már név szerint bírálta Rogán Antalt. Az interjú azért volt különösen jelentős, mert egy korábban a kormányzati rendszerhez kötődő szereplő beszélt belső működésről, kommunikációs mechanizmusokról és – saját állítása szerint – politikai nyomásgyakorlásról. Azt állította, hogy a kegyelmi ügy kommunikációs kezelése, valamint a köztársasági elnök körüli hallgatás és későbbi fordulat a Rogán-féle kommunikációs központ tanácsai alapján történt.
Mára a korábbi megszólalások és rendszerkritikák konkrét szakpolitikai javaslatokban öltöttek testet. A napokban megjelent a Tisza Párt programja, a DK is aktívan gyártja a törvényjavaslatait és a Tanítanék Mozgalom is előállt az áprilisaban alakuló új kormánynak szánt javaslatcsomagjával.
A választások közeledtével hozta nyilvánosságra új oktatáspolitikai javaslatcsomagját a Tanítanék Mozgalom. A pedagógusok, szülők és diákok bevonásával készült dokumentum szerint az oktatásirányításnak végre azokra kellene hallgatnia, akik nap mint nap az iskolákban tapasztalják a rendszer működési zavarait.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
