Magyar Péter két éve ilyenkor lépte át a Partizán stúdiójának küszöbét. „Vissza akartam fordulni” – írja bejegyzésében. Azt is sejtette, mi várhat rá, ha bemegy és nyilvánosan beszél.
A Tisza Párt elnöke Facebookon megosztott posztjában emlékszik vissza arra a februári napra, amikor hideg volt, szemerkélt az eső, és percekig állt a stúdiónak otthont adó lerobbant épület bejáratánál.
Két évvel ezelőtt, a kegyelmi botrány napjaiban felvett beszélgetésben Magyar Péter már név szerint bírálta Rogán Antalt. Az interjú azért volt különösen jelentős, mert egy korábban a kormányzati rendszerhez kötődő szereplő beszélt belső működésről, kommunikációs mechanizmusokról és – saját állítása szerint – politikai nyomásgyakorlásról. Azt állította, hogy a kegyelmi ügy kommunikációs kezelése, valamint a köztársasági elnök körüli hallgatás és későbbi fordulat a Rogán-féle kommunikációs központ tanácsai alapján történt.
Mára a korábbi megszólalások és rendszerkritikák konkrét szakpolitikai javaslatokban öltöttek testet. A napokban megjelent a Tisza Párt programja, a DK is aktívan gyártja a törvényjavaslatait és a Tanítanék Mozgalom is előállt az áprilisaban alakuló új kormánynak szánt javaslatcsomagjával.
A választások közeledtével hozta nyilvánosságra új oktatáspolitikai javaslatcsomagját a Tanítanék Mozgalom. A pedagógusok, szülők és diákok bevonásával készült dokumentum szerint az oktatásirányításnak végre azokra kellene hallgatnia, akik nap mint nap az iskolákban tapasztalják a rendszer működési zavarait.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
