Odafigyelt földrajzon, több mint 100 ember életét mentette meg egy brit kislány

A 2004. december 26-i szökőár az Indiai-óceánon a modern történelem egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája volt. Azonban egy tízéves brit kislány lélekjelenléte és az, hogy néhány héttel korábban odafigyelt földrajzon az iskolában legalább száz ember életét mentette meg Thaiföldön.

21 évvel ezelőtt karácsony másnapján hatalmas földrengés rázta meg az Indiai-óceán térségét Szumátra közelében, amely pusztító cunamit indított el. A hullámok több ország partvidékét is elérték, és több mint 230 ezer ember halálát okozták. Thaiföldön, Phuket szigetén azonban volt egy partszakasz, ahol senki sem vesztette életét – egy gyereknek köszönhetően.

A tízéves Tilly Smith családjával nyaralt a Mai Khao Beachen, amikor különös jelenségekre lett figyelmes. A tenger hirtelen visszahúzódott, a felszínen buborékok jelentek meg, és a part szokatlanul gyorsan kiszáradt. A kislány azonnal felismerte a veszélyt, hiszen néhány héttel korábban az iskolában éppen a cunamikról tanult.

A parton voltam, amikor a tenger furcsán kezdett viselkedni. Buborékok jelentek meg, és a víz hirtelen visszahúzódott. Felismertem, mi történik, és volt egy érzésem, hogy cunami közeleg. Szóltam anyának

idézte fel később a történteket egy interjúban.

Tilly kétségbeesetten próbálta meggyőzni a szüleit, hogy azonnal el kell hagyniuk a partot. „Mondtam anyának, hogy tudom, valami nincs rendben. Biztos voltam benne, hogy meg fog történni – jön a cunami” – emlékezett vissza.

Kitartása végül meghozta az eredményt: a szülők értesítették a szálloda személyzetét, akik azonnal elkezdték kiüríteni a partszakaszt.

Néhány perccel később megérkezett a hatalmas hullám, amely mindent vitt, de az ott tartózkodók már biztonságban voltak. A becslések szerint Tilly figyelmeztetésének köszönhetően mintegy száz ember menekült meg azon a partszakaszon.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.