Odafigyelt földrajzon, több mint 100 ember életét mentette meg egy brit kislány

A 2004. december 26-i szökőár az Indiai-óceánon a modern történelem egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája volt. Azonban egy tízéves brit kislány lélekjelenléte és az, hogy néhány héttel korábban odafigyelt földrajzon az iskolában legalább száz ember életét mentette meg Thaiföldön.

21 évvel ezelőtt karácsony másnapján hatalmas földrengés rázta meg az Indiai-óceán térségét Szumátra közelében, amely pusztító cunamit indított el. A hullámok több ország partvidékét is elérték, és több mint 230 ezer ember halálát okozták. Thaiföldön, Phuket szigetén azonban volt egy partszakasz, ahol senki sem vesztette életét – egy gyereknek köszönhetően.

A tízéves Tilly Smith családjával nyaralt a Mai Khao Beachen, amikor különös jelenségekre lett figyelmes. A tenger hirtelen visszahúzódott, a felszínen buborékok jelentek meg, és a part szokatlanul gyorsan kiszáradt. A kislány azonnal felismerte a veszélyt, hiszen néhány héttel korábban az iskolában éppen a cunamikról tanult.

A parton voltam, amikor a tenger furcsán kezdett viselkedni. Buborékok jelentek meg, és a víz hirtelen visszahúzódott. Felismertem, mi történik, és volt egy érzésem, hogy cunami közeleg. Szóltam anyának

idézte fel később a történteket egy interjúban.

Tilly kétségbeesetten próbálta meggyőzni a szüleit, hogy azonnal el kell hagyniuk a partot. „Mondtam anyának, hogy tudom, valami nincs rendben. Biztos voltam benne, hogy meg fog történni – jön a cunami” – emlékezett vissza.

Kitartása végül meghozta az eredményt: a szülők értesítették a szálloda személyzetét, akik azonnal elkezdték kiüríteni a partszakaszt.

Néhány perccel később megérkezett a hatalmas hullám, amely mindent vitt, de az ott tartózkodók már biztonságban voltak. A becslések szerint Tilly figyelmeztetésének köszönhetően mintegy száz ember menekült meg azon a partszakaszon.

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.