A legnépszerűbb horrorsorozatot (16+) promótálja a Kinder

Szeptember óta elérhető a Kinder Meglepetés és Kinder Joy új kollekciója, a csokikban Stranger Things-figurák rejlenek.

A Kinder számára nem ismeretlen terep a gyűjthető játékok világa: a vállalat hitvallása szerint a Kinder-termékek lényege a „meglepetés élménye” és az, hogy elsősorban gyerekeknek készült csokoládéról van szó. A márka 1968 óta kifejezetten arra épít, hogy a csoki mellé játék is jár, ami közös, családi pillanatokat teremt.

Nem mese, hanem misztikus elemeket használó horror

Rajzfilmfigurák, szuperhősök és Playmobil-figurák után meglepetést kelthet, hogy a Kinder a Stranger Things világával társult – hiszen a Netflix sikersorozata nem meseként, hanem 16+-os, horror- és misztikus elemeket használó történetként ismert. A ’80-as években játszódó, sötét hangulatú sorozat tele van feszültséggel, szörnyekkel, alternatív dimenziókkal, erőszakkal és pszichológiai feszültséggel. Bár a főszereplők fiatalok, sorozat célközönsége a tinédzserek és a felnőttek.

Egyrészt érthető a lépés: a Stranger Things az egyik legnépszerűbb popkulturális brand, a gyűjthető figurák pedig nemcsak gyerekeket, hanem tizenéves rajongókat és felnőtt gyűjtőket is célba vesznek. Másrészt a Kinder Meglepetést sok szülő továbbra is kisgyerekes termékként tartja számon, így felmerül a kérdés: mennyire szerencsés egy horror-sorozat karaktereit a gyerekeknek szánt csokikapszulákba rejteni?

Ahogy mi is megírtuk, hogy egy hónapja a szülők egy kis csoportja háborodott fel, köztük voltak, akik azt is felemlegették, hogy ugyanennek a gyártónak a hasonló termékeiben korábban a Harry Potter filmek figuráit találhatták meg a gyerekek, ami - szerintük - szintén nem való a legkisebb korosztálynak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.