A Kinder számára nem ismeretlen terep a gyűjthető játékok világa: a vállalat hitvallása szerint a Kinder-termékek lényege a „meglepetés élménye” és az, hogy elsősorban gyerekeknek készült csokoládéról van szó. A márka 1968 óta kifejezetten arra épít, hogy a csoki mellé játék is jár, ami közös, családi pillanatokat teremt.
Nem mese, hanem misztikus elemeket használó horror
Rajzfilmfigurák, szuperhősök és Playmobil-figurák után meglepetést kelthet, hogy a Kinder a Stranger Things világával társult – hiszen a Netflix sikersorozata nem meseként, hanem 16+-os, horror- és misztikus elemeket használó történetként ismert. A ’80-as években játszódó, sötét hangulatú sorozat tele van feszültséggel, szörnyekkel, alternatív dimenziókkal, erőszakkal és pszichológiai feszültséggel. Bár a főszereplők fiatalok, sorozat célközönsége a tinédzserek és a felnőttek.
Egyrészt érthető a lépés: a Stranger Things az egyik legnépszerűbb popkulturális brand, a gyűjthető figurák pedig nemcsak gyerekeket, hanem tizenéves rajongókat és felnőtt gyűjtőket is célba vesznek. Másrészt a Kinder Meglepetést sok szülő továbbra is kisgyerekes termékként tartja számon, így felmerül a kérdés: mennyire szerencsés egy horror-sorozat karaktereit a gyerekeknek szánt csokikapszulákba rejteni?
Ahogy mi is megírtuk, hogy egy hónapja a szülők egy kis csoportja háborodott fel, köztük voltak, akik azt is felemlegették, hogy ugyanennek a gyártónak a hasonló termékeiben korábban a Harry Potter filmek figuráit találhatták meg a gyerekek, ami - szerintük - szintén nem való a legkisebb korosztálynak.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
