Hamis „nyerő” sorsjegyekkel trükköztek somogyi tinilányok

A lányok netes videókból lesték el a trükköt.

Két somogyi tinédzser lány közel 300 ezer forintot szerzett Kaposváron és Dombóváron hamisított kaparós sorsjegyekkel – számolt be a Blikk. A testvérpár vesztes szelvényeket alakított át „nyerővé”: lekapart mezőket festettek át, pengével vágták ki a mintázatokat, majd a nyerő sorozatot másik sorsjegyekre ragasztották.

A lányok célpontjai olyan dohányboltok voltak, ahol nincs terminál, így a vonalkódokat nem olvassák le, csak ránézésre ellenőrzik a sorsjegyeket. Pontosan tudták, mekkora összeget fizetnek ki helyben, ezért jellemzően 10 ezer forintos „nyereményekkel” próbálkoztak – ezek elég kicsik voltak ahhoz, hogy ne keltsenek gyanút, de mégis pénzhez juttassák őket.

Christophe Lehenaff / Photononstop / Photononstop via AFP
A trükk a Szerencsejáték Zrt. időszakos ellenőrzésekor bukott le, amikor több hamis szelvényt is azonosítottak a rendszerben. A beváltó üzletek viselték a kárt, a rendőrség pedig lefoglalta a kamerafelvételeket, melyek alapján sikerült beazonosítani a fiatalkorú testvérpárt.

A lapnak nyilatkozó egyik somogyi trafikos szerint a lányok véletlenül jöhettek rá a trükkre, miután az interneten láttak hasonló külföldi videókat. Később egy harmadik fiatalt is bevontak a „sorsjegyvarázslatba”, de az ő kilétét nem árulták el a hatóságoknak.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a terminál nélküli dohányboltok kiszolgáltatottabbak, mert a sorsjegyeket csak szemre tudják ellenőrizni. „Kár ezzel spórolni, mert egy leolvasó azonnal kimutatja, hogy valóban nyertes-e a szelvény. Aki 18 év alatti, annak pedig tilos szerencsejátékot vásárolnia vagy beváltania” – mondta.

A Kaposvári Járásbíróság csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a fiatalkorú lányok ellen.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.