Örökbe fogadhatják a születése óta kórházban élő hároméves kisfiút

Egészségügyi akadálya már nincs annak, hogy végre örökbe fogadják a születése óta kórházban élő, három éves Danikát - erről számolt be legalábbis a TikTokon Kardosné Gyurkó Katalin, generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztos.

  • Székács Linda

A kisfiú történetéről mi is írtunk, miután azt bemutatták az RTL Házon kívül című műsorában. Mint abból kiderült, a gyerek veleszületett rendellenesség miatt speciális ápolásra szorul, ezért édesanyja lemondott róla és a jelenleg három éves Danika azóta is a kórházban él.

Fél évvel ezelőtt egy ápolónő kezdett el foglalkozni vele, aki a férjével - aki szintén ápolóként dolgozik - idővel annyira megszerette a kisfiút, hogy elhatározták: örökbe fogadják. A pár a saját otthonában már külön szobát is kialakított számára és minden hivatalos lépést megtettek: elvégezték az örökbefogadói tanfolyamot, részt vettek a környezettanulmányon és a szükséges pszichológiai vizsgálatokon is.Mindezek ellenére a hatóságok nem engedélyezték, hogy magukhoz vegyék a kisfiút.. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a rendszer nem úgy működik, hogy a szülőjelöltek választhatnak, hanem a szakszolgálat ajánl ki számukra gyereket.

@kardosnegyurkokata Az első csoda! ❤️ Egészségügyi akadálya már nincs, hogy Danika családdal lehessen ������❤️ #kisfiú #3 #jövő #fyp #pécs ♬ eredeti hang - Kardosné Gyurkó Katalin

Tapasztó Orsi mentálhigiénés szakember és ismert influenszer petíciót indított annak érdekében, hogy a kisfiú végre igazi családban élhessen. A kezdeményezést több tízezren írták alá, az ügyben pedig úgy tűnik, történt is előrelépés.

,,Nem könnyű, különleges helyzet. Rengeteg akadály, papír, ügyintézés. De nem adtuk fel, és most megtörtént az első csoda. A kórház most egészségügyileg felkészíti Danikát, így ő már a héten végre a családba kerülhet" - mondja a videóban Kardosné Gyurkó Katalin, aki korábban személyesen is ellátogatott a kisfiút örökbe fogadni szándékozó párhoz.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.