A szigorítást még májusban kezdeményezte Kósa Lajos, aki szerint sok, ma még adható utónévnek „semmi keresnivalója” a hivatalos listán.
Egy új törvénymódosítás szerint a jövőben a kultúráért és innovációért felelős miniszter rendeletben állapítja meg, milyen utóneveket lehet adni Magyarországon. A feladatot jelenleg Hankó Balázs látja el, aki a Magyar Nemzetnek elmondta: a szigorúbb szabályozás célja, hogy a gyermekek olyan neveket kapjanak, amelyek személyiségfejlődésük és jövőjük szempontjából is megfelelőek, emellett kulturális örökségünket is tükrözik.
„Kiáltásotok üzenet” – írta Sulyok Tamás a kormányt bíráló fiataloknak
A módosítás értelmében csak a miniszteri rendeletben meghatározott listán szereplő utónevek közül választhatnak majd a szülők. A döntést egy kijelölt bizottság és szakértők bevonásával hozzák meg, a testületben egyházi és nemzetiségi képviselők, valamint néphagyományt és kultúrát képviselő szaktekintélyek is helyet kapnak. A nemzetiségi utóneveknél azonban továbbra is az adott közösségek önkormányzatainak javaslata számít mérvadónak.
Az új szabályozást Kósa Lajos terjesztette be májusban, azzal érvelve, hogy közhitelességet kell adni az utónévjegyzéknek, és ki kell szűrni azokat a neveket, amelyeknek szerinte nincs helyük a hivatalos listán. A javaslatot gyorsan elfogadták, augusztus elején pedig az új névkérelmek elbírálását is felfüggesztették.
Bár a rendszer központosítottabbá válik, továbbra is lehet majd kérelmezni új utónév felvételét az ELTE Nyelvtudományi Központnál, amely a jövőben is részt vesz a döntés-előkészítésben. Hankó Balázs hangsúlyozta: a cél, hogy a gyerekek „jó erkölcsbe nem ütköző, a magyar nyelvi környezetben nem hátrányos” neveket kapjanak, amelyek végigkísérik őket egész életükben.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
